Belföld

Tovább dúl a Pokorni-Hoffmann harc

Hoffmann Rózsa szerint azok, akiknek nem tetszik az új oktatási törvény, a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurációját szeretnék.

Tulajdonképpen három olyan pont van a köznevelési törvényben Pokorni Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa szerint, amellyel nem ért egyet. A Fidesz oktatási műhelyének a konferenciáján elmondta: jó lett volna ezeket megoldani még azelőtt, hogy a parlament elé kerül a törvény. Ha egy adótörvényt elrontunk, az jövőre korrigálható, de az oktatási törvény más, mert gyerekekre vonatkozik, akiknek egy életük van, azt nem szúrhatjuk el – mondta a politikus.

Iskolafenntartás, egész napos iskola, életpályamodell

Az első problémás pont az iskolafenntartás kérdése – mondta Pokorni. A jelenlegi terv szerint az állam minden iskolát átvesz, és legfeljebb visszaszerződnek majd a nagyobb önkormányzatok. Pokorni véleménye szerint ezt önkéntessé kellett volna inkább tenni, hogy az önkormányzatok dönthessenek: átadják-e az iskolát, vagy sem. Az ugyanis nem tisztázott a törvényben, hogy ennek a visszaszerződésnek a részletei mik lesznek. Az sem egyértelmű, hogy azok az önkormányzatok, amelyek saját maguk tartanák fenn az iskolákat, a pedagógusok bérén túl kapnak-e majd a fenntartáshoz szükséges pénzt az államtól.

A másik kritikus pont a törvényben az egész napos iskola. Pokorni Zoltán szerint Hoffmann Rózsa félreértelmezte, hogy valójában mi is ez. Úgy véli, ezzel csak a napközi változik meg: míg eddig csak az járt, akit beírattak, most mindenki napközis lesz, de a szülő kiveheti a gyereket. Pedig az egész napos iskola nagyon jó lehetőség lenne az esélyteremtésnek és a közösségek kialakításának. Ha megvalósulna, akkor a sportolási, művészeti képzésekhez minden gyerek hozzájuthatna, nem csak a gazdagok gyerekei. Nem lehet pusztán törvényi deklarációval előírni, a „paragrafusalkotás ingyen van, de annyit is ér” – tette hozzá. A megoldás az lenne szerinte, ha az állam támogatná azokat az iskolákat, amelyek a valódi egész napos oktatásra áttérnek – plusz feladatokért plusz pénz járna.

A pedagógusok életpályamodellje kapcsán kifejtette: a kezdő tanárok bérét kellene látványosan emelni, hogy a fiatalok ezt a pályát válasszák.

Hogy ne legyenek „béka feneke alatt” a bérek

A tervezett bevezetés első évében, 2013-ban mintegy 70 milliárd, a következő évben 150 milliárd forint a pedagógus életpályamodell forrásigénye – mondta Hoffmann Rózsa a Fidesz oktatási konferenciáján pénteken a fővárosban. A kormány ennek ismeretében támogatta az új köznevelési törvényről szóló javaslatot. Azzal kapcsolatban, hogy hogyan emelkedjenek a bérek, szabad-e a kezdők bérét kiemelten emelni, azt mondta, nem lehet megengedni, hogy a pályájuk vége felé járó pedagógusok fizetése „a béka feneke alatt” maradjon. A kereszténydemokrata államtitkár úgy fogalmazott, a pedagógus életpályamodell bevezetésével évtizedes adósságot törlesztenek. Hoffmann Rózsa a modell kapcsán elmondta, hogy a pótlékok szűkülnek, a túlóradíjak pedig „elmaradnak”, de az nem igaz, hogy ingyenmunkát várnának el ugyanannyi bérért.

Az oktatási államtitkár szerint azok, akik az új köznevelési törvény visszavonását követelik, a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurációját akarják. Az új törvénnyel az iskolarendszer visszatér eredeti funkciójához, a neveléshez – mondta.

Megerősítette, hogy az intézmények fenntartása általános szabályként az állam feladata lenne, de az önkormányzatok visszavehetik ezt a jogot. Szerinte a változásokból adott esetben a pedagógusok, nevelőtanárok nem fognak sokat érezni. Hozzátette, komolyan készülnek arra, hogy az átadás-átvétel minél gördülékenyebben menjen – írta a távirati iroda. Kiemelte: az oktatási államtitkárságnak az az álláspontja, hogy a helyi közösségeknek legyen szerepe az iskolák működtetésében. Hoffmann Rózsa szerint szó sincs és nem is volt a felső tagozatok bezárásáról.

Hoffmann szólt arról is, hogy az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a nemzeti alaptanterv biztosítja majd. Visszatérnek ahhoz a tartalmi szabályozáshoz, amely a kompetenciák fejlesztésének lehetőségét is megadja – tette hozzá. Kérdésre válaszolva elmondta: a nat-ban hetedik évfolyamtól ajánlani fogják a második idegen nyelv oktatását. Várhatóan két-háromféle kerettantervet dolgoznak ki, ezek közül kell kötelezően választani, s ebből az is következik – folytatta -, hogy két-háromféle tankönyvnek kell lennie. A tartós tankönyvek bevezetésével a harmadik évtől már megtakarítás prognosztizálható – hangsúlyozta, megjegyezve: a tankönyv nem a gyerek, hanem az iskola tulajdona lesz.

Az államtitkár jelezte: minden, a javaslathoz érkező módosító indítványt meg fognak vizsgálni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik