Belföld

Kerényi megfesteti a 2006-os lovasrohamot

Több mint húszmillió forintért rendelt Kerényi Imre festményeket, részben az új alaptörvény díszkiadásához – írja a Népszabadság.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által a napokban közzétett szerződéses listából kiderül: neves és kevésbé ismert kortárs magyar művészeket kért fel a miniszterelnöki megbízott. Mindegyik művész 1,6 millió forintot kap az alkotásért.

 

Téma                                                                                        felkért festő

Horthy Miklós kora (1919–1944)                                         Incze Mózes

Dualizmus kora (1867–1914)                                             Szinte Gábor

A holokauszt (1944–1945)                                                   Gyémánt László Mihály

Nagy Imre újratemetése (1989)                                          Galambos Tamás

Forradalom és szabadságharc kora (1956)                     Kocsis Imre

A vörös iszap (2010–2011)                                                   Szentgyörgyi József

A második világháború (1939–1945)                                  Bráda Tibor István

Az első világháború (1914–1918)                                        Somogyi Győző Csaba

A tanácsköztársaság (1919)                                                  Filep Sándor

Lovasroham (2006. október 23.)                                          Korényi János

Rákosi Mátyás kora (1949–1953)                                        László Dániel

Nemzeti Színház (1837–2002)                                              Atlasz Gábor

Trianon (1920)                                                                         Kiss Tibor

A koncepció lényegének megértéséhez Kerényi Imre a lapnak azt mondta, az 1896-os millenniumi ünnepségekre a kor legnevesebb festői – köztük Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula – 50 festményen ábrázolta a magyar történelem fényes és rettenetes korszakait a honfoglalástól az 1800-as évek végéig. A történelmi festménysorozat kiegészítéseként az általa felkért 15 művész megfesti az elmúlt 150 év legfontosabb eseményeit. Arra a kérdésre, hogy a minisztériumi szerződések között 13, nem 15 alkotás szerepel, Kerényi azt mondta, további két festőművész is megbízást kapott, Rényi Krisztina Kádár János korát, Szkok Iván pedig az idén elfogadott új alkotmány megszületésének pillanatát örökíti meg. A millenniumra készült 50 és a most elkészülő 15 festmény fogja illusztrálni az új alaptörvény díszkiadásait. A kötet utolsó oldalára kerül a Magyarország jövője címmel kiírt gyermekrajzpályázat nyertesének alkotása.

A díszkiadás egy-egy példányát 2012 tavaszától elhelyezik az önkormányzatok döntő többségénél már felállított „Alaptörvény Asztalára”, ahol az állampolgárok ingyen kérhetnek egy példányt a Kövér László házelnök által saját kezűleg dedikált alkotmányból (az ingyen kapható példány nem a díszkiadás lesz). A Népszabadság szerint a díszkiadást az állampolgárok pénzért rendelhetik meg az „Alaptörvény Asztalánál”, az állam ajándékaként kaphatják az érettségizők, és ez lehet az egyik új állami protokollajándék.

A tervek szerint a 65 festményt 2012 januárjától nyolc hónapig a Nemzeti Galériában vagy egy másik múzeumban lehet majd megtekinteni, utána a most készülő 15 alkotást a Parlament épületében vagy a Sándor-palotában helyezik el. A lap kérdésére, hogy a 2006. október 23-i események miért tartoznak a magyarság elmúlt 150 éves történelmének legfontosabb eseményei közé, Kerényi azt válaszolta, nagyon sokan, köztük ő is, úgy gondolják, hogy ez egy nagyon fontos történelmi pillanat, sőt „történelmi metszéspont” volt. Arra a felvetésre, hogy a festménysorozat ellen Nagy Imre néhai miniszterelnök családja korábban tiltakozott, Kerényi azt válaszolta, szerinte Nagy Imre mártír miniszterelnök 1989-es újratemetése a magyar történelem egyik katartikus napja volt.

Mint korábban az FN24 is beszámolt róla, Nagy Imre unokái szerint a Rákosi-éra tér vissza az Alaptörvény illusztrálásával. Jánosi Katalin képzőművész és Jánosi Ferenc megdöbbentőnek tartotta művészeti tervként beállítani az átlátszó politikai projektet. A két unoka őszintén sajnálta a művészeket, akik “rászorultakként (?), vagy karrierépítésük részeként most ismét rálépnek erre a “szocreálként” emlegetett, többszörösen nyilvánosan megszégyenített, elítélt, a politikai hatalom által kézivezérelt (sic!) alkotói útra, melynek termékeit valószínűleg nem minden esetben lehet majd művészi teljesítményként értékelni”. Nagy Imre unokái szerint az újratemetés olyan katartikus napja újkori történelmünknek, amely nem lehet a kialakulni látszó új “szocreál” kultúrhullám államilag kierőszakolt témája.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik