A képviselők 282 igen, 53 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el az állami Mol-részvényvásárlásról szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a kormánypártok és a Jobbik képviselői támogattak.
Az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában álló, 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt jelentő részvénycsomag megvásárlásáról május 24-én kötött szerződést a kabinet. A mintegy 500 milliárd forint értékű tranzakcióhoz szükség volt a parlament támogatására is.
A Ház ezzel egyidejűleg – 286 igen szavazattal, 51 nem ellenében – elfogadta a költségvetési törvény módosítását is. A részesedésvásárlás ugyanis – az államháztartási törvény szabályai szerint – növeli a költségvetési hiányt, ezért kellett módosítani a kiadási főösszeg és a hiány mértékét.
Kinevezési moratórium
Az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte az Országgyűlés hétfőn az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát. Egyúttal 2012. január 1-jéig leállították a bírósági vezetők kinevezését.
Az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslatot a parlament a kormánypárti képviselők szavazatával fogadta el.
A fideszes Lázár János és Varga István jegyezte előterjesztés alapján a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság – 2012-től új nevén Kúria – elnökének kivételével az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonya 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. (A hatályos törvények értelmében az ügyészeket és a bírákat illetően a felső korhatár a 70. életév.) A nyugdíjkorhatárt 2013. január 1-je előtt betöltött érintetteknek egy egyéves átmeneti periódust biztosítanak.
Hatályon kívül helyezett időkeret
Hatályon kívül helyezte a pedagógusok tanítási időkeretére vonatkozó jogi szabályozást a kormánypártok javaslatára az Országgyűlés hétfőn.
A közoktatási törvény módosítását 307 igen, 42 nem szavazattal fogadta el a parlament, azt csak a szocialista frakció ellenezte.
Az előterjesztő magyarázata szerint a javaslatot az indokolta, hogy sok panasz érkezett és számos jogértelmezési probléma adódott az előírással kapcsolatban, s gyakorlati alkalmazása is számos nehézségbe ütközött.
A kereszténydemokrata Michl József indoklása szerint az a szabály, amely a pedagógusok munkájának megszervezését legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával írta elő, egyrészt komoly adminisztrációs terheket rótt az intézményekre, másrészt több egyedi eset kezelésre nem volt alkalmas.
Szigorodó pontrendszer
Az Országgyűlés hétfőn a közlekedésbiztonság javítására hivatkozva szigorította a közúti büntető-pontrendszert, emellett arról is döntött, hogy az ellenőrzött sofőrök együttműködésük nélkül is alkoholfogyasztási mintavételre kötelezhetők.
A parlament egyhangúlag, 345 támogató szavazattal fogadta el a rendőrségről, a szabálysértésekről és a közúti pontrendszerről szóló törvények kormány által kezdeményezett változtatását.
A módosítások értelmében a korábbi hat helyett kilenc büntetőpont jár a közúti baleset okozása miatt, míg a segítségnyújtás elmulasztása, a közúti veszélyeztetés, a járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, valamint a járművezetés tiltott átengedése, továbbá a cserbenhagyás 11 büntetőpontot válthat ki 9 helyett.
A most elfogadott javaslat indoklásában Pintér Sándor belügyminiszter emlékeztetett: az ittas vezetés július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértéssé alakul, ezért a törvényváltoztatás előállítási okként határozza meg a közigazgatási eljárásban történő mintavételt. A Ház emellett kimondta, hogy a hatóság együttműködés hiányában is a mintavétel tűrésére kötelezheti az ellenőrzött sofőröket.
A belügyminiszter kitér arra is, hogy az új szabályozás szerint sem ittas vezetés, sem gyorshajtás esetén nem lesz lehetőség a járművezetéstől történő eltiltásra, így a bírságok mellett a pontrendszer szigorítása lehet az, ami a megelőzéshez, illetve a járművezetési jogosultság szüneteltetéséhez vezethet.
