marad?
“Az oktatási államtitkárt Hoffmann Rózsának hívják, és így fog ez maradni még hosszú időn keresztül” – mondta Szijjártó Péter.
Nem lesz könnyű dolga a következő hónapokban az oktatási államtitkárnak, bárki legyen is az. Legkésőbb szeptember 30-ig a kormány elé kell terjesztenie – a pedagógus életpályamodellt is magába foglaló – közoktatási törvényt, amelynek egyelőre még a koncepciójáról sincs elfogadható kompromisszum az érintett tárcák, a kormánypárti oktatáspolitikusok, a pedagógus szakszervezetek és a Fidesz-KDNP polgármesterei között. És nincs sok idő a felsőoktatási törvény kidolgozására sem – ez a hírek szerint decemberre tolódott.
A legutóbbi “pofon”
Hoffmann Rózsa a felsőoktatás és közoktatás átalakításáról szóló elképzeléseivel – bár ő azt állítja, széles körű egyeztetést, „egyfajta nemzeti konzultációt” folytatott ezekkel kapcsolatban – a nyilvánosság előtt szinte mindenki vitázott. Az oktatáskutatók, a pedagógus-szakszervezetek, az akadémia elnöke, az ellenzéki pártok mellett a kormánypárti padsorokból is kemény bírálatokat kapott. A felsőoktatási törvény sokadik tervezetével kapcsoltban pedig a miniszterelnök maga szólalt fel szokatlanul kemény hangon egy kormányülésen.
A leglátványosabban Pokorni Zoltán volt oktatási miniszterrel, a Parlament oktatási bizottságának elnökével harcolt Hoffmann, ami végül odáig fajult, hogy a kettős párttagságú államtitkár a Fidesznél etikai vizsgálatot kért Pokorni ellen. A bizottság nem állapított meg semmilyen vétséget, s ezzel Hoffmann politikai taktikázása „nagy pofont” kapott.
Kósa a legnagyobb ellenfél
Kiszelly Zoltán politológus szerint ugyanakkor a legerősebb ellenfele Hoffmannak nem Pokorni volt, hanem a kormánypárti polgármesterlobbi. Az iskolák tervezett államosításának terve ugyanis azzal jár, hogy a forrásokat is elvonják az önkormányzatoktól. A helyi iparűzési adókból származó bevételek nélkül ugyanis mintegy kiüresednének a polgármesteri és helyi képviselőtestületi szerepköröket. Ez Kósa Lajosnak, Lázár Jánosnak, Rogán Antalnak, Pokorninak és a többi közel 70 polgármester-képviselőnek nyilván nincs ínyére. Kiszelly hozzáteszi, hogy ez az erő nemcsak a közoktatás, hanem az egészségügy államosításának is erős ellenszele lehet.
Hoffmann terveinek volt még egy erős gátja, ez pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, az államadósság-csökkentési programokhoz köthető. A Széll Kálmán Terv, és a konvergenciaprogram bejelentése az oktatáspolitikai szempontokat – köztük Hoffmann Rózsáékét is – erősen háttérbe szorította. A tankötelezettség drasztikus csökkentését, a pedagógusok óraszámának növelését, az egyetemek forrásainak megvágását, a felsőoktatási struktúra csonkítását és még számos intézkedést az oktatási államtitkárság sem fogadott lelkesen, hiszen az addigi kommunikációjuk éppen ezeknek az ellenkezőjéről szólt. Ennek ellenére a felsőoktatási koncepcióban és a legújabb – nyilvánosságra még nem került – közoktatási törvényjavaslatban erősen érvényesülnek a Matolcsy-féle elvek.
Ki jöhet ezután?
Orbán Viktor nem az az ember, akivel csak úgy viccelni lehet, Hoffmann Rózsa nyilván háromszor meggondolta, mielőtt megírta ezt a levelet – véli Kiszelly arra a feltevésünkre, hogy talán nem is gondolta komolyan az államtitkár a lemondását, csak megerősítést vár a miniszterelnöktől. Hoffmann valóban úgy érezheti, hogy olyan falakba ütközött, amit csak a miniszterelnök támogatásával tud áttörni. Ha Orbán megerősíti a pozíciójában, akkor a hoffmanni elképzeléseknek van esélye felülkerekedni a polgármesteri lobbi, a költségvetési kényszerpályából adódó pénzkivonás, és a Pokorni-féle piacbarátabb elképzeléseken. Ha viszont távozik, akkor olyan embert kell találni záros határidőn belül, aki hajlandó a peremfeltételek mellett is átvinni az oktatási reformokat.
A lehetséges utód neve nyilván a humánerőforrás miniszter személyétől is függ. Réthelyi Miklós távozása, bár cáfolták, de biztosra vehető. Az oktatásért felelős posztra és a NEFMI irányítására is korábban felmerült Gál András Levente, a KIM jelenlegi közigazgatási államtitkára neve. Miniszternek Lázár Jánost is esélyesnek tartják, de a hírek szerint a frakcióvezető nem vállalja a pozíciót. Mindenesetre az valószínűsíthető, hogy az oktatásba nemhogy nem raknak több pénzt, hanem épp ellenkezőleg, elvonást valószínűsíthetünk a területről. A kérdés inkább az, hogy az elvonás kizárólag gazdasági, adósságcsökkentési szempontok alapján történik majd, vagy oktatáspolitikai érvek is közrejátszhatnak a források ésszerű csökkentésében.
Zsarolás-elmélet
Egy kormányközeli forrásunk szerint a levél egyszerű taktikai húzás Hoffmann Rózsa részéről, amellyel Pokorni Zoltán megzsarolása (Etikai Bizottság elé citálása) után most Orbán Viktort akarja megzsarolni Ezzel azonban valószínűleg nem ért cél, a miniszterelnök nemigen szereti, ha lépéskényszerbe hozzák. Nem lesz könnyű ugyan néhány nap alatt leakasztani egy új jelöltet, de egy népszerűtlenné vált, szakmai és politikai hozzáértésében megkérdőjeleződött államtitkár politikai megerősítése a kormányfőnek sem jó.
„A gyávaság eddig nem volt jó pont. Orbán méltányolja, ha Pintér Sándor kimegy a tüntető rendőrök közé, de az kifejezetten nem tetszik neki, amikor egy államtitkár kiküldi a munkatársát az adott petíciót átvenni, ahogy ezt Hoffmann tette” – avat be a miniszterelnöki pszichológiába a forrásunk.
Egyelőre nincs meg az Orbán-Hoffmann személyes találkozás időpontja, ám ez nem halogatható sokáig. A szeptember közeledik, a Széll kötelez.
