Vétel kontra eladás, a reptér ügy
A Budapest Airport eladásáról szóló hír a Heti Válasz cikkét követően terjedt el csütörtökön. A 2,2 millió euróra saccolt vételár nagyobb kiadást jelentett volna, mint a MOL-pakett megvásárlása.
Az ugyan nem volt világos, miért akarnák eladni a lendületben lévő, egyre nagyobb utas- és pénzforgalmat bonyolító repteret, amelybe ráadásul több százmillió eurót fektettek, a közösségi médiában mindenesetre heves vita alakult ki.
A legtöbb kommentelő szerint eleve hiba volt eladni az Airportot, hiszen „az ország kapuja, nemzeti reptere” nem lehet idegen kézben.
Az olvasók nem tudják elképzelni, honnan lett volna erre pénz, főleg a megszorítások idején. “Talán a nyugdíjpénztárak államosításából?” – vetik fel többen. Egyesek örülnek, hiszen ezek szerint mégis vannak százmilliárdos tartalékok, ám ezt sürgetőbb ügyekre (egészségügy, oktatás) kéne fordítani, hiszen „ezek a társadalom alapjai”.
Pénteken az egész vita okafogyottá vált: kiderült, hogy az állam a vétel helyett veresnyeztetés nélkül megszabadul a maradék tulajdonrészétől. A kormányhatározat alapján a Budapest Airporttól a reptér felelőtlen privatizációja miatt kell megválni.
A kommentelők a hír megjelenésekor már azt is tudni vélték, hogy Kína lesz a szerencsés új (rész)tulajdonos. Van, aki az átnevezésre – ezek szerint fölöslegesen – elköltött milliókat kéri számon a döntéshozókon, van, aki a nemzetbiztonságot félti, amely meggyengülhet egy teljesen idegen kézben lévő reptéren.
A hozzászólók felidézik a „komcsik” rossz emlékű privatizációs korszakát, a legtöbben azonban egyszerűen magát a jelenséget nehezményezik, miszerint „már megint csak eladunk”. Arról már nem is beszélve, hogy az innen származó pénzből természetesen egy fillér sem jut majd el „az emberekig”. “Öröm az ürömben, hogy lassan nincs, amit eladhatnánk, így ennél mélyebbre nem süllyedhetünk” – veti fel egy hozzászóló.
Szebben szól?
Minisztériumi ajánlás értelmében új hangnemet kap a Himnusz és a Szózat. A közelgő tanévzárókon már az új, könnyebben énekelhető változat hangozhat el.
A Himusz áthangszerelése az utcanevek átkeresztelésével ellentétben nem váltott ki nagy felháborodást a közösségi médiumokban. A 7 tagot számláló „Tiltakozás a Himnusz és a Szózat megváltoztatása ellen” csoport létszámát nem sokkal de túlszárnyalja a már 2010-ben megalakult „Kezdjük mélyebben a Himnuszt” nevű kezdeményezés a maga 17 tagjával. A „Vidámabb Himnuszt szeretnék” csoport 149 főt számol. Ezzel szemben a „Nevezzük át Tarlós Istvánt” csoport közel 30 ezer tagja tetemes és nem utolsó sorban igen aktív kis közösséget alkot.
A Himnusz új verziójának a hírét nagyon kevesen posztolták ki a közösségi oldalakra. A cikkekre érkezett kommentek alapján nem is az új hangszerelés, hanem a „megváltoztatási mánia” borzolja inkább a kedélyeket. „A tartalomhoz nagyon illett az a hangfekvés, nem kellene ebbe belenyúlkálni, mint minden másba ami még életben tartja ezt a nemzetet” – méltatlankodik egy olvasó. A többség azt sérelmezi, hogy a kormány a gazdasági problémák és a munkahelyteremtés helyett ilyen hasztalan dolgokkal foglalkozik. „Akinek nincs jó hangja, az pár hanggal lejjebb is hamisan fogja énekelni”- véli egy kommentelő. „A Himnusz és a Szózat zeneileg úgy magasztos, úgy felemelő, úgy szívbemarkolón gyönyörű és magyar, ahogy van” – teszi hozzá egy másik.
A változtatást támogatók kihangsúlyozzák, üdvözölendő, hogy a kevésbé képzett hangúak is el tudják majd énekelni a Himnuszt. Mások szerint az áthangszerelés „sötét, gyászos hangulatot idéz”. Vannak akik egy teljesen új Himnuszra vágynának, amely kevésbé lehangoló, kevésbé „depressziós”. Van aki a „gyászmenetekre emlékeztető zenekari kíséreten” felül nem vesz észre különbséget a régi és az új változat között.
Többen emlegetik a régi anakdotát, mely szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár egy „szocialista” himnusz szerzésével bízta meg Kodály Zoltánt, aki a kérésre ennyit reagált: „Minek új? Jó nekünk a régi is.”
Egy szép karrier vége?
Dzsudzsák Balázs, a magyar labdarúgóválogatott szélsője csütörtökön aláírta szerződését az orosz Anzsi Mahacskalával. Sajtóhírek szerint az Anzsi 14-14,5 millió eurót fizetett a balszélsőért. Nem telt sokba, míg a kommentelők a pénzéhes Dzsudzsák képét vizionálták. „Végre egy magyar focista, aki megüti a világszínvonalt”- írja egy kommentelő, majd hozzáteszi, az emberek többségének az nem tetszik, hogy Dzsudzsák csak a pénz miatt igazol a Mahacskalába. „Balázsnak sokkal színvonalasabb bajnokságban a helye”- vélik többen. „Teljesen lekerül a térképről”, „Így nehéz lesz Európába visszakerülni”- folytatják a többiek, akik szerint a Mahalacskalánál Balázsnak semmi esélye nem lesz a fejlődésre. Sokan nem értik a felhajtást, hiszen minden csapatban a pénz beszél.
„A sport az aktuális politikai helyzettől függetlenül mindig lázba tudja hozni az országot” – véli egy olvasónk, majd hozzáteszi, hogy Dzsudzsák nem csak önmagát képviseli az európai fociéletben, de példát is kéne mutatnia a fiatal magyar labdarúgóknak.
Sztrájkhullám és bohóckodás
Szerdán a mozdonyvezetők tűntettek a nyugdíjak átalakítása miatt. Június 16-ára békés tüntetést hirdetett meg magánemberként Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke és Árok Kornél, a Hivatalos Tűzoltók Szakszervezetének elnöke. A tiltakozást kiváltó jogszabály-módosítások a rendészeti dolgozók szolgálati törvényének és azon keresztül a nyugdíjrendszerüknek a megváltoztatásáról szólnak.
A bohócforradalomként elhíresült akcióra mindenkit várnak, akik „visszamenő hatállyal” visszavonnák a Fidesz-KDNP-re tavaly leadott szavazatot. A megnevezés háttere az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bohócnak titulálta múlt heti egyeztetés során a vele tárgyaló rendvédelmi dolgozókat. Június 29-ére a mozdonyvezetők és a BKV szakszervezetei hirdettek sztrájkok, melyhez a Volán egyes munkatársai is csatlakoznak. „Bohócnak titulálni a jogaikért, saját és családjuk létbiztonságáért kiálló embereket embertelen cinizmus” – írja egy olvasónk.
A bohócforradalomra számos Facebook eseményt generált, a részvételi szándékot közel kétezren jelezték. Egyesek szerint a kormány helyesen cselekszik, hiszen csupán a meglévő igazságtalanságokat számolja fel. Mások vérlázítónak tartják, hogy az eddig született intézkedések „a szegény embereket nyomorítják tovább”. Többek szerint a rendvédelmi pálya eddig se volt vonzó az emberek számára, a kormány intézkedési csak tovább rontanak majd a helyzeten.
