Ezek közérdekű adatok, nem sértenek adótitkot – közölte az adatvédelmi ombudsman a Pénzcentrum.hu-nak küldött válaszlevelében. A különadóról szóló törvény szerint a kifizetőknek 2011. március 31-éig adatot kellett szolgáltatniuk a 2005-2010 közötti időszakra az érintett magánszemélyekről és a nekik kifizetett juttatásokról évenkénti bontásban. Vagyis az adóhatóságnak rendelkezésére állnak az érintettek számára, illetve a várható adóbevétel nagyságára vonatkozó adatok – tudatta Jóri András, hangsúlyozva, konkrét beadvány hiányában csak tájékoztatásról, nem hivatalos álláspontról van szó.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) képviselője már hozott nyilvánosságra e körbe tartozó adatot, amikor közölte, hogy május 5-ig 1,08 milliárd forint különadót fizetett meg 481 magánszemély. Az ombudsman szerint nincs tehát akadálya, hogy mind az érintett adózók számára, mind pedig a kérdéses adó alapjára, valamint az adó várt összegére vonatkozóan összesített adatot hozzanak nyilvánosságra.
Az adóhatóság azonban hallgat, és hétpecsétes titokként őrzi az említett adatokat. Az Alkotmánybíróság május 6-ai döntését követően is az internetes gazdasági lap hiába próbálta megtudni a NAV-tól, hogy hány munkavállalónak keletkezett különadó-fizetési kötelezettsége, mekkora adóalap után kellene leróni a 98 százalékos különadót, s abból mennyi bevétel várható.
Az Országgyűlés hétfőn ismét módosította a különadótörvényt, de a Pénzcentrum.hu ekkor sem kapott érdemi választ.
“Mindazok esetében, akik még nem vallották be és nem fizették meg a különadót, a munkáltatói igazolások további kezelésének nem látom alapját” – válaszolta az ombudsman arra a kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság határozata nyomán meg kell-e semmisíteni a beküldött munkáltatói igazolásokat, amelyekből kiderül, ki, mennyi végkielégítést kapott az elmúlt öt évben.
Azokra vonatkozóan viszont nem szabad megsemmisíteni a munkáltatói igazolásokat, akik már benyújtották a bevallásukat, és megfizették a különadót. Esetükben meg kell őrizni a bizonylatokat, amire az adóbevallás alapul. Ebben az esetben is indokolt zárolni a dokumentumokat, hogy más célokra ne lehessen azokat felhasználni – hangsúlyozta Jóri András.
