A legfelsőbb bíróság elnöke a köztévé reggeli műsorában azt mondta, csak az alkotmánnyal és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvénnyel együtt lehet értelmezni a bíróságok jövőbeni helyzetét; ez utóbbi nem ismert, “tehát találgatások vannak”. Szerinte azok azért kezdődtek, mert erre lehet következtetni, ha az önigazgatási szint megszűnik vagy kimarad a bírósági szintek felsorolása.
Baka András közölte: jelenleg az OIT dönt a bírói kinevezésekről, fegyelmi ügyekről, amiben pedig nem dönt, ott javaslata a végrehajtó hatalom felé meghatározó, kötelező érvényű. A főbíró nem véletlenül mondta az új alaptörvény vitájában, hogy „tartsuk szem előtt alapító Szent István királyunkat, aki a nyugati kereszténység felvételével tudatosan az európai értékek mentén tette le a voksát, ma sincs más választásunk”. Azért utalt az európai értékekre, mert ma az uniós tagállamok közül 18-ban működik igazságszolgáltatási tanács – tette hozzá.
Azokban az európai országokban, ahol nincs ilyen, ott olyan jogi hagyományok vannak, hogy egy igazságügy-miniszternek eszébe sem jut olyan tisztviselőt kinevezni, akit a szakma nem támogat. Baka András elismerte, korábban ő is ellene volt az igazságszolgáltatási tanácsnak mert belterjes volt, különféle hosszabb rövidebb időre összejövő érdekcsoportok működhettek benne, ez a testület egyfajta misztikum volt, de ehhez képest jelentős változások történtek már.
Magyarország és a Velencei Bizottság álláspontja is az, hogy Kelet-Közép-Európában olyan túlpolitizált kérdések vannak, hogy az ilyen országokban pótlólagos garanciák szükségesek ahhoz, hogy megőrizzék az igazságszolgáltatás függetlenségét.
