Az államfő a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának rendezvényén megjegyezte: a társadalom ezenkívül olyan alkotmányt szeretne, amely biztosítja az állam működésének kereteit, megvédi őket a rossz döntésektől, amelyre büszkék lehetnek, illetve amelyhez kötődhetnek.
Mint közölte, “ma újra elvárás, hogy hosszútávon működő, jogbiztonságot adó, mindenkire érvényes törvények szabályozzák az életet”, egyúttal “világossá vált, hogy a társadalmat súlyosan mérgező, kirívó törvénytelenségek, a szinte normává emelt normakerülések nem ölték ki a közösség jogérzékét.”
Schmitt Pál beszélt arról, hogy “az alkotmányozás ma igazi közéleti téma; s a társadalmi vita mindig az emberek közügyekben mutatott, egészséges aktivitásának a fokmérője.”
A jogalkotók precíziós, kiegyensúlyozó szakmunkát, kodifikációt végeznek, amely azonban nem érvényesíthet minden felmerülő igényt – a törvénykezésnek sosem ez a célja, pusztán keretet ad. A közösségi elvárásokat viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni – hívta fel a figyelmet.
A köztársasági elnök kiemelte: a kétharmados országgyűlési választási eredmény tapasztalata, hogy “vannak olyan ügyek, amelyekért össze lehet fogni, amely mellett igenis összeáll a közakarat.”
Az új alkotmány születését meghatározzák az európai, demokratikus elvek, az eddigi alkotmány szövege, “a más országoktól megszívlelendő példák, a gyakorlat, az Alkotmánybíróság működéséből, döntéseiből leszűrhető tapasztalatok” – hangsúlyozta.
Az államfő rámutatott: az alkotmány szimbolikus kérdés is, “sokkal több, mint törvény, minden állam számára a létezés, a működés alapja”. Mérce, amelyhez az emberek igazodnak, amely nemcsak a jelenben zajló élet alapvető szabályait, céljait rögzíti, hanem arról is szól, “kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen küldetést érzünk a magunkénak, milyen jövőt szeretnénk a gyermekeinknek.”
Egy alkotmány akkor tölti be hivatását, “ha minden más jogszabály belőle forrásozik, rá támaszkodik, ha minden közös cselekvés hozzá igazítható” – tette hozzá.
Schmitt Pál utalt arra: mivel “a köztársasági elnök alkotmányos feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét, és őrködjön a törvényesség felett”, ő is megfogalmazott ajánlásokat a készülő alkotmányhoz a családok, az anyanyelv védelmére, az egészséges élethez való jogra, az élethosszig tartó tanulás fontosságára vonatkozóan, és arról is, hogy az alaptörvény “szóljon Magyarországról, erről a kereszténységben született, a Szent Korona által jelképezett nemzetről.”
A köztársasági elnök megemlítette: “a tavalyi példátlan akarategyesítés következményeként a törvényhozási legitimáció, az alkotmányozni képes többség ma erősebb, mint korábban bármikor. A konszenzus pedig elsősorban nem pártok között, hanem a társadalomban jön létre”. Ezzel kapcsolatban annak a reményének is hangot adott, hogy minden parlamenti párt részt vesz majd az alkotmányozási munkában.
Véleménye szerint a társadalom elvárása “a legfontosabb alkotmányozási kényszer”, ennek megfelelni pedig “történelmi feladat, amely nem kevés bölcsességet, arányérzéket és valóságismeretet követel.”
