Ez a regionális, tájegységi, városi önazonosság természetesen nem áll ellentétben a magyar önazonosságunkkal, sőt az alapja, kiegészítője annak – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az önazonosságunk éledését jelzi a veszprémi kiállítás is.
Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást megelőző időszakban megtettek mindent azért, hogy megszűnjön a regionális önazonosságunk, megszűnjenek a tájegységhez való kötődések. Mint mondta: „megszűnjenek azok a kicsi, apró, ám nekünk kedves termékek, tájak, városképek, amelyek az önazonosságunkat adják”.
A veszprémiek különösen tudják, hogy a „szocialista városépítés” jegyében letarolták a műemléki belváros egy részét, de régi tájsebek láthatóak megyeszerte még – mondta.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: kötődünk egy adott tájhoz, városhoz, az ott élő emberekhez, akik ennek a tájnak az „áldásából és adományaiból” készítik az értékeket, tárgyakat. Legyen szó akár a herendi porcelánról, akár más értékről, mind fontosak nekünk, mert az önazonosságunk lényegét adják – fogalmazott Navracsics Tibor.
Szavai szerint, amikor bárhol a világban azt mondjuk, hogy veszprémiek vagy bakonyiak vagyunk, akkor pontosan tudjuk, hogy mi adja a lényegét a büszkeségünknek. Azok az emberek, akik zseniálisak vagy a zsenialitással határos módon olyan karakteres termékeket, alkotásokat tudtak életre hívni, amelyek kiemelkedő minőséget jelentenek, és ezt a térséget a legkiválóbbak közé helyezték – fogalmazott.
Rámutatott: nekünk magyaroknak is „mind minőséginek kell lennünk ahhoz”, hogy meg tudjunk maradni Európában, és büszkék lehessünk arra, hogy magyarok vagyunk, ám ehhez „csakis a minőségen keresztül vezet az út”. Minőségi életet kell élnünk, s a tájra és az emberekre épülő önazonosságnak is minőséginek kell lenni – jelentette ki a kormányzati politikus, megjegyezve: ennek a tájnak pedig világszínvonalú termékei vannak, és viszik a jó hírét a régiónak, a megyének a világban.
Horváth Zsolt, Veszprém fideszes országgyűlési képviselője, a Lezsák Sándor, parlamenti alelnök vezette hungarikum munkacsoport tagja és megyei koordinátora elmondta: az értékeink bemutatása azt is jelenti, hogy kíváncsiak vagyunk mások értékeire is. Utalt arra is, hogy 2010 elején adták ki – egyfajta megyei értékleltárként – a Hagyományok, értékek és hungarikumok Veszprém megyében című kiadványt. Most ősszel pedig Herenden – az egyik legismertebb hungarikum “őshazájában” – létrehozták a hungarikum klubot.
Azt reméljük, hogy egyszer lesz egy olyan üzletközpont, amelyben a hazai értékek sorakoznak, s abban bizonyára lesz egy olyan bolt, amely Veszprém megye értékeit mutatja be, s a mostani kiállításon látható értékek lehetnének a kirakatában – fogalmazott a parlamenti képviselő.
A kiállításon – amely január 14-ig látogatható – többek közt láthatóak herendi porcelánok (köztük a Szent Korona porcelán másolata), kovácsoltvas eszközök és dísztárgyak, bakonyi szőttesek és más népművészeti tárgyak, a tájra jellemző borok és pálinkák, illetve egy fotósorozat Veszprém megye ünnepeiről, amelyet Gáspár Gábor, a megyei napilap, a Napló fotósa készített. Megtekinthető ugyanakkor a Tihanyhoz kötődő Illyés Gyula költő versének egy-egy kézirata, Borsos Miklós grafikája, illetőleg az egykori pápai diák, Csoóri Sándor verskézirata is.
