“Úgy emlékszem, a Fidesz választási programjában valóban nem volt szó az új alkotmány elkészítéséről. De a kampányban tett nyilatkozatokból teljesen egyértelmű volt, hogy a Fidesz új alaptörvényt akar. Orbán Viktor több alakalommal is elmondta, nincs semmi tiszteletre méltó a jelenlegi alkotmányban” – így reagált Gulyás Gergely a Közbeszéd felvetésére, amely néhány, ide vágó kritikát idézett a fideszes képviselőnek. Hozzátette: valamennyi nagy párt megígérte az új alkotmányt 1990 óta, ám kétharmados felhatalmazás híján ebből végül semmi nem lett.
A két kormánypárt egyedül folytatja az alaptörvényre vonatkozó javaslatai kidolgozását. Van-e bármilyen hatása a munkára az ellenzéki pártok távolmaradásának? – kérdezte a Hattól nyolcig.
Különösebb hatása nincs annak, hogy az MSZP és az LMP után most a Jobbik is kivonult az előkészítő bizottságból. Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság feladata egy koncepció elkészítése; az alkotmányozás folyamatában ez önmagában is csupán egy részfeladat – mondta Gulyás Gergely. Az eddigi hat hónapos munkából az MSZP és az LMP az utolsó másfél hónapban, a Jobbik pedig az utóbbi szűk egy hónapban vonta ki magát – ez sokkal inkább demonstratív lépés, mintsem nagy horderejű politikai bejelentés – hangzott a válaszban.
A Jobbikkal koncepcionális vitáik voltak
A fideszes képviselő azt mondta: míg az MSZP és az LMP egy másik aktuálpolitikai ügy – a Lázár János-féle alkotmánymódosítás miatt – függesztette fel a munkát, addig a Jobbikkal koncepcionális vitái vannak a kormánypártnak. “Mi úgy gondoljuk,hogy a Szent Koronának helye van az alkotmányban, de a Szent Korona-tant a huszonegyedik században nem lehet az alkotmány alapjaként elfogadni. Számtalan olyan felvetés volt a Jobbik kérései között, amelyekről azt gondoljuk: velük nem lenne működőképes az új alaptörvény” – szögezte le Gulyás Gergely.
Hozzátette: a Jobbik a történelmi jogfolytonosságot sem úgy gondolja, ahogyan a kormánypártok – tehát, hogy mindazt, ami a magyar történelemből értékes, valamilyen formában meg kell jeleníteni az alkotmányban; a Jobbik azt mondja a fideszes politikus szerint, hogy alaptörvényre sem lenne szükség, hanem az 1949-ben megszakadt, írott alkotmány nélküli korszakot kellene folytatni. “Ebben nincs egyetértés közöttünk” – mondta Gulyás Gergely.
Januártól szélesebb társadalmi vita jön
A politikus megjegyezte: szeretné, ha a későbbiekben az ellenzéki pártok újra visszatérnének az alkotmányozás folyamatához, “nyilván részt is fognak venni”, és szeretnék a kormánypártok, ha minél több ellenzéki javaslat is beépíthető lenne a koncepcióba.
Az eseti bizottság hat részkoncepcióra osztva dolgozik, az összegző munkabizottság pedig december 15-ig egységes tervezetet kell letegyen az Országgyűlés asztalára. Januártól az egyetemeken is megindul a témában a tájékoztatás, továbbá szinte az összes önkormányzat rendez valamiféle fórumot az új alaptörvénnyel kapcsolatban.
“Ami az emberek hétköznapjait leginkább érint az alkotmány szempontjából, az az, hogy egy stabil államszerkezettel találkozzanak” – összegezte az alaptörvény egyik fontos kritériumát kérdésre válaszolva Gulyás Gergely.
A bíráskodás területén szeretnék elérni, ha a közigazgatási bíráskodás más formában, önálló bírósággal élhetne tovább; az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatos vitákat is szeretnék lefolytatni, amire az eddigi előkészítő szakaszban nem volt idő és mód – mondta Gulyás Gergely.
Az Alkotmánybíróság konkrét jogköreiről még nem szólt a politikus, az erre vonatkozó kérdésre azt mondta: a lényeg, hogy a teljes körű jogvédelem biztosított legyen. “Hogy ezt hol biztosítják a rendes bíróságok és hol alkotmánybírósági hatáskörök, ennek kidolgozása a következő fél év feladata lesz” – nyilatkozta a politikus.
