Első fokon felfüggesztett börtön- és pénzbüntetést szabott ki a vádlottakra Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójának 2007-es megzsarolása ügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A kerületi bíróság K. Tibor elsőrendű vádlottat zsarolás kísérletéért másfél év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 300 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A másodrendű L. András felbujtóként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletéért, valamint lőszerrel visszaélés bűntettéért 2 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönt kapott, s ezen felül 600 ezer forint pénzmellékbüntetést is meg kell fizetnie. A harmadrendű vádlottat a bíróság bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletéért 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 500 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
L. András tudta, hogy annak idején, a Bank Center építése kapcsán bizonyos illetékek meg nem fizetése miatt esetlegesen felmerült a bűncselekmény elkövetésének gyanúja, s az is, hogy esetlegesen az OTP is érintett lehet. Büntetőeljárás azonban nem indult az ügyben. A bíróság szerint a vádlott “úgy gondolta, van zsarolnivalója”.
Az elsőfokú ítélet szerint L. András felvette a kapcsolatot a harmadrendű vádlottal, aki 1999-2000-ben az APEH-nél elnöki tanácsadóként dolgozott, és ismerte az ügy részleteit. Közeli ismerősét, K. Tibort pedig rávette, hogy működjön közre tervében.
K. Tibor 2007 novemberében és decemberében három különböző internetkávézóból küldte el Csányi Sándor nyilvános e-mail címére a zsaroló levelet és annak mellékleteit. Ebben rövid fizetési határidőt megjelölve a Bankteam 50 millió eurót követelt Csányitól. Fenyegető levelük szerint ha nem fizetne, úgy nyilvánosságra hozzák a Bankcenter apportálásával kapcsolatos dokumentumokat, s mellékeltek egy hosszas címlistát is, hogy kik kapják meg még ezeket a papírokat.
A címzettek között a közélet és az Európai Unió valamennyi vezető és jelentős személyisége szerepelt. A zsaroló e-mailekről az OTP biztonsági igazgatója tájékoztatta az akkor külföldön tartózkodó Csányi Sándort, aki utasította beosztottait, hogy haladéktalanul tegyenek feljelentést.
A bíróság indoklása során kifejtette: az eset nemcsak a közismert és felelős beosztásban lévő, köztiszteletben álló Csányi Sándornak a reputációját, hanem személyén keresztül a fenyegetés az OTP-t, így az egész magyar nemzetgazdaságot is hátrányosan érintette volna.
