Ha ennek felét az elbocsátottak nyerik meg, a közszolgálati dolgozók átlagbérével számolva a kormánynak több mint 2,4 milliárd forintot kell kifizetnie. Kamatok és kártérítés nélkül, azokkal együtt az összeg elérheti az ötmilliárd forintot is. A kormány nem sokkal hivatalba lépése után tette lehetővé, hogy indoklás nélkül küldjenek el munkavállalókat a közigazgatásból.
A Blikk egy hónapja hivatalosan megkereste a minisztériumokat és a Miniszterelnökséget, és arról érdeklődött, hány munkatárstól váltak meg a kormányváltás óta, és emiatt hány munkaügyi per indult ellenük. Kiderült, több száz pert kezdeményeztek a tárcák ellen, de van, ahol nem árulják el, hány embert küldtek el.
A legtöbb per a Belügyminisztérium és háttérintézményei ellen indult, 243-an támadják bíróság előtt a tárcát és az igazgatása alá tartozó intézményeket. A BM tájékoztatása szerint 638 ember távozott, egy részük felmentéssel, egy részük közös megegyezéssel. Igaz, ezen tárca irányítása alá több tízezer ember tartozik, hiszen ők felelnek többek közt a 35 ezer fős rendőrségért.
A Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM) és háttérintézményeiből 273 fő távozott, a legtöbb közös megegyezéssel (222), 51 embert viszont kirúgtak. Az NGM ellen 12 munkaügyi per indult. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban és a hozzá tartozó hivatalokban 73 dolgozót cseréltek le, ebből 36-at mentettek fel. A Külügyminisztérium összesen 6 embert cseréltek le, ebből 4-en indítottak pert.
A többi minisztériumból (Honvédelmi, Vidékfejlesztési, Nemzeti Erőforrás és Közigazgatási), illetve a Miniszterelnökségtől a törvényben előírt 15 napos határidőn belül nem érkezett válasz a Blikk kérdéseire. Az ismételt megkeresésre egyedül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból jeleztek vissza: már feladták a kért adatokat tartalmazó levelet.
A többi minisztérium ellen a Blikk pert indít a közérdekű adatok nyilvánosságáért, hogy kiderüljön: hány embert cseréltek le a kormányváltás óta, és emiatt hány bírósági eljárás indult ellenük.
