Belföld

Az egyházi ügynökökről tanácskoznak

Administrator
Administrator

2010. 10. 30. 13:40

Az ügynökkérdés feldolgozásának egyházi fogadtatása és teológiai értékelése címmel kezdődött konferencia.

Meg kell ismerni a múltat, hogy tanulni lehessen belőle, ha ezt nem tesszük meg, csak megismételjük a múlt bűneit – mondta Fabiny Tibor professzor, a Magyarországi Luther Szövetség (LVSZ) elnöke szombaton Budapesten, az LVSZ rendezvényén. Rámutatott: az emberi bukásból lehet tanulni, és “ha felismerjük, hogy esendők vagyunk, akkor a múlt esendőihez is szolidárisak lehetünk; a tisztánlátás igénye azonban nem Isten akarata ellen való”.

Mint mondta, egy közösség számára káros, ha ki nem mondott szavak bénítják az életét, így érhető el, hogy “beszélgető” egyház legyünk, mert a megtalált tiszta szavak gyógyítanak. Az ügynökkérdés nem csupán történészi, hanem teológiai, egyházi kérdés is, mert “minden gondolkodó és hívő ember teológus is egyben” – fogalmazott.

Utalt arra: különbséget kell tenni ügynök és ügynök között. A kutatások során tisztázni kell, hogy azért vállalta el valaki ezt a munkát, mert “cinikus szervilizmussal támogatta az állam egyházromboló tevékenységét”, vagy karriervágyból, vagy éppen azért, mert úgy gondolta, ezzel is megvédi az általa vezetett közösséget. “Együtt kell gondolkodnunk, beszélnünk és imádkoznunk az ügynökkérdésről”, mert nincs külön katolikus, református és evangélikus ügynökkérdés, ez Krisztus egyetemes egyházának az ügye” – tette hozzá.

Roszík Gábor evangélikus lelkész, volt MDF-es országgyűlési képviselő előadásában kifejtette: az Antall-kormány idején az Országgyűlés tizenegy lelkész képviselője egyöntetűen támogatta azt a javaslatot, miszerint az egyházi vezetőket is át kell világítani, és ha vannak érintettek a püspökök, esperesek, teológia tanárok és az egyházi lapok főszerkesztői között, akkor hivatalából el kell távolítani.

A kérdés ebben a formában végül lekerült a napirendről, mert “sajnos Antall József elégtelenül kezelte ezt a kérdést”. Talán a miniszterelnök is azt gondolta, hogy az átvilágítás az egyházi ügyekbe való beavatkozás lenne – fogalmazott. Annak a véleményének is hangot adott, hogy nyilvánosságra kell hozni a beszervezett emberek teljes listáját. Ennek már réges-régen, 15-20 éve be kellett volna következnie – tette hozzá.

Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora előadásában kiemelte: a további sikeres egyházi szolgálat feltétele a múlt feltárása, “a megbékélés evangéliumi szellemű megélése”. A kutatásnak sokáig voltak objektív akadályai, de az is tény, hogy “az egyház érezte a történészek és a média szorítását is”.

Kitért arra, hogy “a történelmi bűnök lelepleződése politikai célokat is szolgálhat, a mártírszerep pedig pozícióba helyezhet embereket”. Az egyéni életsorsok differenciált megértéséhez elengedhetetlen a pártállami rendszer működési mechanizmusának megismerése, és vizsgálni kell azt, hogy az ügynöki tevékenység milyen károkat okozott azoknak, akikről jelentettek, és azt is tisztázni kell egyesével, melyik lelkészt mi motivált abban, hogy jelentéseket írjon a belügyi szerveknek.

Elmondta, hogy a református zsinat elnökségétől egy hónapja kapta meg a megbízatást a történészekből álló tényfeltáró bizottság, később pedig feláll egy értékelő bizottság, amelynek munkájában teológusok és jogászok vesznek részt.

Szabó Gyula katolikus plébános előadásában elmondta: “lelkileg nagyon nagy terhektől tudnánk megszabadulni, ha ki tudnánk beszélni a velünk történteket”. Tudni kell, “milyen válaszokat adtunk, személy szerint, a diktatúra kihívásaira, mert lehet, hogy ezekre a tapasztalatokra szükség lesz”.

A plébános megjegyezte: csak olyan személyekkel szemben lehet kiengesztelődni, akik bűnbánatot éreznek, és bocsánatot kérnek. Empátiával kell ugyanakkor kezelni ezeket a kérdéseket, még akkor is, ha egy kívülálló tárja fel ezeket. “Nem engedhetjük meg, hogy egyházi vezető testületekben olyan emberek legyenek, akik a múlt bűneiben érintettek” – hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy a katolikus ügynökmúltat feltáró Lénárd Ödön Alapítványnak rendkívül szűkös a költségvetése. Az országos levéltárban az Állami Egyházügyi Hivatal adatbázisát tekintették át, 30 ezer oldalnyi anyagot gyűjtöttek össze. A Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltárban nehezebben jutottak hozzá az adatokhoz, de az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában 170 ezer oldalnyi anyagot gyűjtöttek ki – mondta.

Szabó Gyula reményét fejezte ki, hogy hamarosan ők is tudnak publikálni, noha – szavai szerint – “az ügynökdossziék alig-alig hozzáférhetőek a nyolcvanas évekből, feltehetőleg azért, mert lehetnek olyan iratok, amelyek a mai egyházi vezetőket is érinthetik”. A Belügyminisztérium annak idején majdnem mindenkit beszervezett – folytatta -, aki a Pápai Magyar Intézetben tanult Rómában, s ők hazaérve többek között püspökök, teológia professzorok lettek. Egy egyházhoz közelálló történész kutatócsoportot kellene létrehozni ökumenikus alapon – javasolta.

Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igei köszöntőjében rámutatott, ez a konferencia segít abban, hogy el lehessen dönteni: “egyház vagyunk-e, ahol a bűnöket megvallják, ahol senki nem fog követ, hanem hirdeti a bűnbocsánatot”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.