Belföld

Sólyom László: őszinteséget az alkotmányozásban

A volt köztársasági elnök szerint a legfontosabb, hogy ne csináljunk újabb adósságot.

Sólyom László szerint akkor kerülhető el, hogy az új alkotmány szimbolikus adóssággal induljon, ha “az őszinteség és világosság” lesz jellemző a mostani alkotmányozás indítékait, új voltát, alkotmányos hagyományainkhoz való viszonyát, a gyors alkotmányozás technikai lehetőségeit és az alaptörvénnyel kapcsolatos várakozásokat illetően.

A HVG csütörtöki számában megjelent esszéjében a volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke azt írja, az új rendelkezéseknek meg kell nehezíteniük az alkotmánymódosítást, és rendkívüli feltételekhez kell kötni egy új alkotmány létrehozását is.”A legfontosabb, hogy ne csináljunk újabb adósságot.

Szerinte az új alkotmánnyal “a rendszerváltás szimbolikus adósságát törlesztjük”; a tartalom és forma közötti összhang helyreállítása mellett célszerű ezt az alkalmat felhasználni a sokszor módosított alkotmány “konszolidáló áttekintésére” és a szükséges, megalapozott változtatásokra is.

“Az alkotmányosság eszméjétől szinte függetlenül a politika akadálytalanul, szükségletei szerint módosította az alkotmányt” – írja, és rámutat arra, hogy a rendszerváltás óta történt harminc módosítás közül számos az alapintézményeket érintette. Mint fogalmaz, szükséges időnként hozzáilleszteni az alaptörvényt a kor követelményeihez, de “elgondolkoztató az a könnyedség (…), ahogy hozzányúltak”. Ez az alkotmány puszta instrumentális szemléletéről árulkodik – értékeli Sólyom László.

Esszéjében rámutat: 1989/90-ben világos volt, hogy az akkori rendszerrel és alkotmányával szemben új alaptörvényt kell alkotni, ma ezzel a helyzettel azonban nem vonható párhuzam, “nincs mi ellen alkotmányozni”, a szimbolikus megújulás igénye mellett nincs az alkotmány konkrét rendelkezéseit tartalmilag érintő alkotmányozási kényszer.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik