Belföld

Fidesz: 2006-ban nem voltak forradalmárok

A 2006 őszén történtek következménye, hogy az állampolgároknak megrendült az állam iránti bizalma illetve a jogállamba vetett hite - olvasható a jogsértéseket vizsgáló albizottság szerdán elfogadott jelentésében. Javaslataik közt szerepel, hogy szankcionálható legyen a bizottság előtt meg nem jelenő képviselő, a gyülekezési törvény módosítása és a súlyosan megsérült rendőrök kárpótlása.

Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke a vizsgálat kézzelfogható eredményei közé sorolta, hogy ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak, illetve Rudi Zoltán volt MTV-elnöknek az albizottság előtt tett nyilatkozata.

A jelentés az MTV-ostrom mellett foglalkozik a 2006. szeptember 18-22. között a főváros utcáin történtekkel, ezzel összefüggésben Gulyás Gerely újságíróknak úgy fogalmazott: “példátlan rendőri brutalitás” volt tapasztalható akkoriban, a gyülekezési jog sérelme a rendszerváltozás óta soha nem volt ilyen súlyos, mint 2006 őszén. Az első fokon tömegesen elrendelt előzetes letartóztatásokkal kapcsolatban a fideszes politikus kiemelte, hogy az ügyészség máig nem nézett szembe akkori hibáival, nem úgy mint a bíróság, amely a történtek után egy évvel már korrekt jelentésben rögzítette a történteket.

Gyurcsány hatalma nem volt illegitim

„Ma már senki sem vitatja, hogy 2006 szeptemberében az ügyészség és az első fokon eljáró bíróságok a szabadságkorlátozások indítványozásakor és elrendelésekor súlyos szakmai hibákat követtek el, és eljutottunk oda, hogy a Fővárosi Bíróság elnöke bocsánatot kért az ártatlanul előzetesbe helyezett áldozatoktól” – áll a jelentésben.
A 2006. október 23-án történtekkel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, hogy a Kossuth téri tüntetés feloszlatása – ma már jogerős bírói ítélet szerint is – jogellenes volt, továbbá ma már egyértelműen megállapítható, hogy a rendőrség “rátolta” a Kossuth téri oszlatás miatt tiltakozókat a Fidesz éppen akkor befejeződött nagygyűlésére. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jogi felelősségével kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy az “azért nem deríthető ki egyértelműen, mert az általa adott utasítások tartalma az albizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem tisztázható”.

nem mindenki elégedett

Az emberi jogi bizottság szocialista tagjai azért nem „asszisztáltak” a 2006-os őszi eseményeket vizsgáló albizottság jelentésének elfogadásához, mert szerintük a testület nyilvánvalóan azzal a céllal alakult, hogy a „Gyurcsány a hibás” politika jegyében az akkori kormányt kiáltsák ki bűnbaknak. Bagatellizálják a tévészékház elleni támadás, az utcai harcok, a feldúlt belváros, az égő autók, betört kirakatok okozóinak és felbujtóinak felelősségét – kommentálta a jelentés elfogadását az MSZP.

A Jobbik elfogadhatatlannak tartja a jelentést, mert több napvilágra került tény kimaradt belőle, holott azok alapján büntetőfeljelentéseket lehetne indítani. Adós maradt a jelentés az ügyészségi vezetők felelősségének és az ebből következő személyi következmények megállapításával is. A most elfogadott jelentés a feltárt tényekből nem vonta le a megfelelő következtetéseket – véli a párt.

A jelentés azonban annyit mégis rögzít, a volt miniszterelnök “legalább egy esetben bizonyítottan túllépte a rá irányadó törvényi korlátokat”. A jelentés tartalmazza azt is: „egy megtévesztéssel elért választási győzelemmel egy kormány csak politikai értelemben válik elismerésre méltatlanná, a politikai legitimáció hiánya azonban nem eredményez jogi értelemben illegitim hatalmat”. Ezért az albizottság szerint „elfogadhatatlan, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőit bárki forradalmárokként tüntesse fel. (…) Az erőszakos események és az 1956-os forradalom és szabadságharc között semmilyen párhuzam nincs”.

Az állam képtelen volt különbséget tenni

„A 2002-2010 közti két kormányzati ciklus során a legaggasztóbb nem a különböző alapjog-korlátozások ténye volt, hanem az, hogy az állam még a legkirívóbb és legnyilvánvalóbb esetekben – így 2006 őszén – sem vizsgálta ki a történteket, illetve nem nevezte meg az ügyek konkrét felelőseit. Sőt, ami ennél is súlyosabb: korlátozta az események feltárására alkalmas jogállami ellenőrzés lehetőségét, a legsúlyosabb esetekben pedig előzetes intézkedéssel (azonosítószám hiánya) tette lehetetlenné a bűncselekmények elkövetőinek megtalálását és felelősségre vonását” – állapította meg a jelentés.

Az állam 2006 őszén „a törvények kijátszásával és semmibe vételével saját maga korlátozta a szabadságjogok érvényesülését”. Akkoriban kormányzati törekvés volt arra, hogy „a tevékeny politikai véleménynyilvánítást negatív színben” tüntessék fel – írják. „2002 és 2010 között a politikai szabadságjogok gyakorlóival szemben az állam több esetben jogsértő módon lépett fel, sorra tiltottak meg törvényesen bejelentett rendezvényeket, az állam képtelen volt különbséget tenni az alkotmányos alapjogok békés gyakorlása, illetve a véleménynyilvánítás jogellenes formái között, és még utóbbiak elleni fellépés eseteiben is sokszor eltért az arányosság törvényi követelményétől. A 2006 őszén történt események ennek a folyamatnak a negatív csúcspontját jelentették”.

Hogy többet ne történhessen hasonló

A jelentés javaslatai közül az első arra vonatkozik, hogy szükséges az országgyűlési bizottságok vizsgálati és ellenőrzési tevékenységének megfelelő jogi szabályozása, és ennek keretében a bizottságok üléséről történő távolmaradás szankcionálása. A jelentés javasolja azt is, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben működő kamerák felvételeit legalább fél évig őrizzék meg. Vizsgálják felül a biztonsági cégek jogosultságait és ennek keretében szabályozzák, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket kizárólag a rendőrség illetve a honvédség végezhet – írják.

A jelentés indítványozza, hogy Magyarország csatlakozzon a kínzás- és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni ENSZ-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez, amelynek célja, hogy független szervezetek képviselőinek rendszeres helyszíni ellenőrzéseivel biztosítsák a megelőzést. Önálló, fegyelmi ügyek elbírálására jogosult bírói testület létrehozását kezdeményezik, melynek tagjai nincsenek függő viszonyban a hatáskörükbe tartozó bíróságokkal, továbbá, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke önállóan is rendelhessen el vizsgálatot bármely bíróságon.

Javasolja a gyülekezési törvény felülvizsgálatát és módosítását, miután a mai napig megoldatlan számos fontos kérdés, így például a bejelentés elmulasztásának szankciója, illetve az azonos helyre bejelentett rendezvényekkel kapcsolatos nehézségek kezelése. Az albizottság javasolta a Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság és az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatosan szakmailag megalapozott ítéleteket hozó másodfokú bírák állami elismerésének megfontolását.

A javaslatok között utolsóként szerepel, hogy az albizottság felkéri a Belügyminisztériumot: vizsgálja meg annak lehetőségét, miként kerülhet sor a 2006 szeptemberi és októberi az intézkedéseik során mindvégig jogszerűen eljáró, erőszakos eseményekben súlyosan megsérült rendőrök anyagi elismerésére.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik