Belföld

Felmentette Molnár Csabát az ítélőtábla

Administrator
Administrator

2010. 10. 13. 10:34

Jogerősen is felmentették a bróker botrányban érintett egykori rendőrtisztet a hivatali visszaélés és a közokirat-hamisítás bűntette alól.

A brókerbotrány nyomozása során ismertté vált volt rendőrtiszt és akkori helyettese, Bacsi János hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás miatt indult büntetőperében a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a vádlottakat felmentő első fokú ítéletet.

Az elsőfokú bíróság a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól bizonyítottság, míg a Molnár Csabát kétrendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól bűncselekmény hiányában mentette fel.

A tábla szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást az ügyben és nem osztotta az ügyészség álláspontját, miszerint az elsőfokú ítélet felülbírálatra alkalmatlan, az a vádat részben nem merítette ki, és az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett megfelelően eleget.

A bíró azt mondta: a Fővárosi Bíróság részletes, széles körű bizonyítást folytatott le, feltárta a releváns bizonyítékokat és helyesen következtetett. Az ítélet jogerős.

Az ügy előzménye, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2003 júniusában vizsgálatot folytatott a Pannonplast Rt. részvényeinek összehangolt felvásárlása, illetőleg a társaságban történt befolyásszerzés miatt. A vizsgálat során számos szabálytalanságra utaló adat merült fel, amelyekre figyelemmel a PSZÁF vezetése elhatározta, hogy átfogó ellenőrzést hajtat végre. (Ebben az időszakban bántalmazták a PSZÁF akkori, illetve azóta ismét hivatalban levő elnökét, Szász Károlyt, aki az atrocitás hátterében maga is a részvényfelvásárlással kapcsolatos vizsgálatot sejtette.)

A PSZÁF az ügyben feljelentést tett, mondván olyan bizonyítékok kerültek a birtokába, amelyek több tízmilliárd forintnyi közpénz magántársaságok részére történt átutalását igazolják. A közpénzek az Állami Autópálya Kezelő Rt.-től (ÁAK) származtak.

A feljelentés az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság akkori Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának Pénzmosás Elleni Osztályára 2003. június 19-én érkezett meg. Az osztályvezető Molnár Csaba volt, a másodrendű vádlott pedig a helyettese. Utóbbi volt az ügy előadója is, s ő rendelte el a feljelentés kiegészítését az ügyben.

Pár nappal később az ÁAK akkori vezérigazgatója feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, amely szerint az ÁAK Rt. 2002-ben keretszerződést kötött megbízások teljesítésére, értékpapír-ügyfélszámla vezetésére a K&H Equities-el. A számlára átutalt több mint 16 milliárd forintból azonban a K&H Equities 120 millió forintot anélkül utalt tovább, hogy azzal elszámolt volna. Később a vezérigazgató a feljelentést visszavonta.

Molnár Csaba az ÁAK feljelentése folytán addig beszerzett iratanyagot – elöljárói döntés alapján – átvette, majd az ügyekről összefoglaló jelentést készített, amely azt tartalmazta, hogy mind a PSZÁF, mind az ÁAK Rt. feljelentése ügyében megtagadta a nyomozást. A jelentésben rögzítette, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja hiányzik, mert mind az értékpapír-vásárlás, mind az ezt biztosító pénzek áramlása ellenőrizhető volt és a 120 millió forint átutalására vonatkozó megbízást is megtalálta: az ÁAK pénzeszközei rendben vannak, hiány nem mutatható ki, az ügyleteket nyereséggel zárta.

Az elsőfokú bíróságnak elsősorban azt kellett eldöntenie, hogy a két rendőrtiszt a nyomozást azért tagadta meg, hogy ezzel Kulcsár Attila álbróker mentesüljön a büntetőjogi felelősségre vonás alól, vagy csupán tévesen értékelték a helyzetet. A bíróság végül úgy döntött: a vádlottak a terhükre rótt hivatali bűncselekményeket nem követték el. A nem jogerős döntés szerint a vádlottak munkaköri leírásuk, elöljárói utasítások és a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján jártak el. A bíróság szerint, bár Kulcsár Attila ellen utóbb indult és jelenleg is folyamatban lévő büntetőeljárás során számtalan szabálytalanságra fény derült. Kulcsár magát is feljelentette, akkor, abban a néhány napban a már-már szakértői kompetenciába tartozó pénzügyi – és gazdasági tranzakciók közötti összefüggések felismerése nem volt könnyű feladat. Ennek sikertelensége, és az ebből fakadó megalapozatlan döntés súlyos szakmai hiba ugyan, önmagában azonban a hivatali visszaélés bűntettét nem valósítja meg – szögezte le a bíróság.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

The rescued private owned submarine UC3 Nautilus that sank on Friday 11. August, are dragged into Copenhagen Harbor 12. August 2017 by the Salvage ship Vina. The Swedish journalist Kim Wall which was on board the submarine is still missing. Owner and Captain Peter Madsen was rescued and charged with negligent manslaughter. (Foto: Jens Noergaard Larsen/Scanpix 2017)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.