Belföld

A vadkeleti privatizáció okozta a katasztrófát

24.hu
24.hu

2010. 10. 11. 09:35

A Levegő Munkacsoport már hét éve kongatja a vészharangot, hiába.

Az elmúlt héten számtalan híresztelést lehetett hallani arról: a tározó gátjának átszakadásában szerepet játszhatott az, hogy a MAL Zrt. korábban többször is magasította a zagykazetta falait, s a megengedettnél több anyagot engedett a medencébe – írja a Népszabadság.

Kolontáron és Devecserben a helyiek eddig csak névtelenséget kérve beszéltek az állítólagos szabálytalanságokról. Egy Somló hegyi borosgazda, Fazekas András azonban most a lapnak azt mondta, a gátakat eredetileg tíz méter magasra tervezték, ma azonban néhány pontján már háromszor ekkora. – Ráadásul – tette hozzá – ahogy magasították a gátakat, úgy engedtek mindig újabb és újabb adagot a tározóba.

Szerinte a cég vezetői már hetekkel ezelőtt tudtak a gát repedéseiről, a MAL több dolgozója is jelezte a menedzsmentnek a hibákat, ráadásul a repedésről egy légi felvételt is kapott a társaság. A vezetők viszont minderről nem vettek tudomást, amikor a dolgozók ezt szóvá tették, megfenyegették őket: „repülnek”, és pert akasztanak a nyakukba, ha bárkinek is szólnak erről.

A Népszabadság kereste a MAL Zrt.-t, ám a cégnél senki nem akadt, aki nyilatkozott volna, egy közleményt adtak ki, amely szerint a vállalat “szigorúan betartotta a műszaki előírásokat, az elmúlt tíz év alatt pedig közel 30,3 milliárd forintot költött karbantartásra és felújításra.”

A téma kapcsán érdekes, hogy a Levegő Munkacsoport már 2003-ban jelezte a kormánynak, a timföldgyár mellékterméke súlyos katasztrófát idézhet elő – írja a Le Monde Diplomatique magyar változata a „Vörösiszap-katasztrófa: a vadkeleti privatizáció hozadéka?” című cikkében.

A zöld szervezet szerint halaszthatatlan a hazánkban évtizedek alatt felhalmozott, akkoriban 30 millió tonnára becsült vörösiszap semlegesítése és a tárolók rekultivációja. Az országban 4 tározóban tartják a töménytelen mennyiségű mérgező iszapot, mely településeket, például Mosonmagyaróvárt és a Dunát veszélyezteti.

Katasztrófa nélkül is a levegőbe kerülhet a kiszáradt iszap maró pora, melyet a szél a településekre vihet, illetve a tárolókból a talajba jutva a vízbázisokat is veszélyezteti. A Levegő Munkacsoport az elmúlt hét évben nem kapott semmilyen választ felvetéseire – olvasható a cikkben.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.