Tüskevár, Kolontár, Kisberzseny, Somlóvásárhely, Apácatorma, Devecser és Somlójenő. Hét veszprém megyei település, ahol rendkívüli helyzet alakult ki a gátszakadás miatt.
Őrült erővel jött az ár
A tárolóból kiáramló több százezer köbméter vörösiszapos víz elsőként Kolontárt és Devecsert öntötte el. Csak Devecserben mintegy négyszáz házat érintett a katasztrófa. A helyiek beszámolója szerint nagy erővel jött az iszap, volt, ahol 2-3 méter magasan.
A kolontári Lengyel József a HírTv-nek azt mondta, hogy őrült erővel jött az iszap és mindent elvitt, ami az útjába került. A férfi a tetőre menekült, és ott várta a segítséget. Egy másik helyi lakos beszámolója szerint a pusztítás elmondhatatlan volt. A Torna-patak hídját, kerítéseket, autókat és egy házat is magával ragadt az ár.
Devecseren 400 családot, Kolontáron pedig a község egyharmadát kellett kitelepíteni. Somlóvásárhelyt is elérte a vörösiszap; az áradás tíz-tizenkét házat öntött el, a településről csaknem negyven 40 embert kellett kimenekíteni.
Kolontáron jelenleg már nincs iszap a házak között, a tűzoltók magas nyomású eszközökkel és munkagépekkel takarítják az utcákat, de így is ezen a településen a legsúlyosabb a helyzet. Az akut vészhelyzet hétfő estére megszűnt, a következő legfontosabb lépés az eredeti állapot visszaállítása, illetve az káresemény felelőseinek felderítése – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
A kolontári horgásztó tulajdonosa úgy tudja, hogy több kisgyerek is eltűnt. Van olyan család, amelynek négy gyerekét keresik.
Nagy erőkkel folyik a mentés, Képgaléria!
A tó gazdája a FigyelőNetnek azt is elmondta, saját édesanyját is keresik, aki otthon tartózkodott tudomása szerint, amikor átszakadt a gát. A vörösiszap a Mosoni-Dunáig is elérhet, a legfőbb veszélyhelyzetet most ez okozza; az iszappal szennyezett Torna patak vizét a környező víztározókból hígítják.
Egy perces néma csend
A helyszínen megjelentPintér Sándor belügyminiszter, aki átvette a mentés irányítását. Orbán Viktor arra utasította őt, hogy a helyszínen továbbra is személyesen felügyelje a katasztrófavédelmi és mentési munkálatokat. Pintér elmondta: a katasztrófában ketten meghaltak, heten pedig eltűntek. Közlése szerint a mentők 120 sérültet láttak el, köztük nyolc tűzoltót, akik elsőfokú égési sérüléseket szenvedtek. A sérültek közül 73 embert kórházba szállítottak, negyvenen saját felelősségükre távoztak az intézményből. Pintér Sándor hangsúlyozta, hogy a további veszélyhelyzet kialakulását szakértők bevonásával megakadályozzák. Új veszélyhelyzet jelenleg nincs, ennek ellenére egész éjszaka dolgoznak majd a gátakon – tette hozzá a belügyminiszter.
Az országgyűlési képviselők hétfőn kora este, a plenáris ülést megszakítva egy perces néma felállással emlékeztek az áldozatokra. Az ülést levezető Lezsák Sándor úgy fogalmazott, hogy dermesztő, szívszorító pillanatokat él át az ország, a képviselők osztoznak az áldozatok hozzátartozóinak gyászában, valamint gondolnak a mentésben részt vevő emberekre.
Hende Csaba ezt megelőzően az afganisztáni szerepvállalásról szóló beszámolók általános vitájának mielőbbi lezárását kérte képviselőtársaitól annak érdekében, hogy mielőbb a katasztrófa sújtotta térségbe indulhasson a katonai erők irányítására.
Nyomozás indult
Közben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt büntetőeljárás indult a katasztrófa egyik áldozatának halálával kapcsolatban. A 30 év körüli férfi feltehetően menteni indult autójával, amikor az iszapáradat elsodorta a személygépkocsiját, majd egy kilométerre Kolontártól a szántóföldön lerakta – közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata.
A közlés szerint a haláleset miatt indított büntetőeljárás keretében a rendőrség vizsgálja, hogyan szakadhatott át a tároló fala, amelyből a több ezer köbméternyi mérgező vörös iszap Kolontár és Devecser településekre zúdult.
Nincs az emberi életet és egészséget veszélyeztető sugárveszély – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Töttős Györgyi szóvivő tudatta, hogy az OSSKI (Országos “Fréderic Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet) szakemberei méréseket végeznek, a kapott információk alapján pedig haladéktalanul tájékoztatják a lakosságot.
A honvédség is segít
A helyszínre nagy erőkkel kivonultak a szakemberek: 70 tűzoltó dolgozik 18 eszközzel, 11 mentőautó, egy helikopter, 2 tömeges baleseti egység, több száz rendőr, autókkal és helikopterrel, 20 civil, 100 katona 10 eszközzel, 3 Vegyi Felderítő Csoport egység, műszaki mentő egységek. Gépjárműveket és katonákat is küldött a honvédség az iszapömlésben érintett településekre és területekre.
Az iszap a vonatközlekedésben is fennakadásokat okozott. A Budapest-Székesfehérvár-Szombathely vasútvonalon Ajka és Devecser között Kolontár megállóhelynél le kellett zárni a vasúti pályát, a helyreállításig az utasokat vonatpótló buszok szállítják, az utasoknak 35-40 perc késésre kell számítaniuk – tájékoztatott a MÁV.
Kié a gyár?
Az Ajkai Timföldgyár a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdona; a céget honlapjának tanúsága szerint a társaságot magyar magánszemélyek alapították 1995-ben, az alumíniumipar privatizációjának megkezdésekor. A cégcsoportnak számos, az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó vállalkozása van, így külföldi érdekeltségeket működtet Romániában, Boszniában és Németországban.
A MAL 40 százaléka Tolnay Lajos tulajdonában van, aki a Napi Gazdaság listája szerint a 21. leggazdagabb magyar, vagyonát a lap 21 milliárd forintra becsülte.
vörösiszap
A vörösiszap a legnagyobb mennyiségben képződő veszélyes hulladék Magyarországon, maró lúgos kémhatása van – tájékoztatott a Levegő Munkacsoport elnöke, Simon Gergő. A bőrt és a szemet marja, de akár tárgyakat is szétmarhat. Ha nem kezdik meg az azonnali kármentesítést, a kiszáradt talajból felszálló por az emberi szervezetre önmagában is mérgező. A nehézfémmel szennyezett területeket általában talajcserével szokták kármentesíteni, a szennyezett földet veszélyes hulladéklerakóba teszik – tette hozzá Simon Gergő.
A vörösiszap nehézfémeket tartalmaz, a legnagyobb problémát a magas ólomkoncentrációja jelenti. Az ólom ismert idegméreg, kis mennyiségben is veszélyezteti a gyermekek idegrendszeri fejlődését, de emellett a vesét is károsítja. Ezenkívül több rákkeltő nehézfémet is tartalmaz, mint a karbium, az arzén vagy a higany, és megvan az esély, hogy radioaktív anyagok feldúsultak a vörösiszapban.
Az iszap természetben okozható veszélyeiről azt mondta, hogy a lúgnak önmagában nincs hosszú távú környezeti hatása, mivel az a vízzel felhígul, viszont maró hatása kipusztítja a növényzet egy részét.
Fontos az is, hogy az iszap a talajban ne jusson le nagyon mélyre, mivel a talajvízbe kerülve súlyos problémákat jelenthet. Egyrészt a talajvíz a környéken elszállítja a szennyeződést, emellett bekerülhet az ivóvízbázisba, termőföldekbe. Márpedig a nehézfémekkel – különösen ólommal – szennyezett ivóvíz erősen mérgező – hangsúlyozta a szakértő. Az állatvilágra is veszélyt jelent maró hatása. A vizekbe, folyókba kerülve halpusztulást okozhat a vörösiszap, de nem akkorát, mint a ciánmérgezés. Az emberekre nézve veszélyes , ha mérgezett állatot fogyasztanak.
