Bicikliutak szempontjából a főváros lefedettsége évről évre növekszik, ám a mennyiségi növekedés gyakran nélkülözi a minőségi elvárásokat. Budapesten ma nagyjából 200 kilométernyi kerékpáros útvonal áll a két keréken közlekedők rendelkezésére. Némelyik közülük azonban egyenesen a semmibe vezet, máshol pedig nekünk kell kitalálnunk, hol kezdődik újra a sárgaút.
Út a végtelenbe…
Nyeregbe szállva e sorok írója is napi szinten közlekedik biciklivel a főváros legfrekventáltabb részein fekvő bicikliutakon, -sávokon, ugyanakkor autós formátumban is észleli biciklis közlekedőtársai nehézségeit. A legtöbb probléma, sőt baleset forrását általában a bicikliutat átszelő mellékutcákból kikanyarodó autók jelentik. Ezekből autósként sokszor nagyon nehéz észrevenni az érkező biciklistákat, biciklisként viszont előnyt élvezünk, így a körülmények sokszor megnehezítik mindkét létforma dolgát.
Critical mass 2010. szeptember 22., 18.30
A szerdai Critical Mass idei céljai egy a Nagykörúton futó kerékpárútvonal, valamint az egyirányú utcákba biciklivel történő behajtás engedélyezését jelző táblák felállítása (ebből jelenleg csupán maroknyi van a fővárosban). Útlezárás nem lesz szerdán, a kerékpár felvonulásba ugyanakkor bárki becsatlakozhat, kötött útvonal nem lesz, de a Nagykörút lesz a tekerés színtere, így ott kell számítani dugókra. Későbbi célpont a Gödör, ezért fél 8 körül a sugárutak bedugulása várható. Este 8 órától három főpolgármester-jelölt lesz a vendég a Gödörben, akik válaszolnak a biciklis szavazópolgárok kérdéseire (Tarlós István az előzetes információk szerint nem vesz részt az eseményen,de a Fidesz is küld „szakpolitikust” a helyszínre).
Az, hogy a városban vannak kerékpáros útvonalak persze remek dolog. Ám némelyikük ideje korán véget ér, vagy csak egyszerűen nem nyilvánvaló, hogy 50-100 méter múlva merre folytatódik. Sok ilyen helyzetre adódik példa, amelyet a képgalériában is illusztráltunk. Például a Parlament épületénél véget érő bicikliút, amely talán a közlekedésmérnökök furcsa iróniájának köszönhetően éppen József Attila szobra mellett fut a sínek közé.
GALÉRIA
…és tovább!
Kürti Gábor a Critical Mass egyik főszervezője szerint viszont az nem is különösebb baj, ha egy bicikliút véget ér. Az fn.hu-nak Kürti elmondta, sokkal jobban zavarja, ha veszélyes helyen, vagy útszakasznál ér véget a kerékpárút. Erre példaként hozta fel a Dózsa György út Szépművészeti Múzeum és Váci út közötti szakaszát, ahol egy bizonyos ponton véget ér a bicikliút és a kerékpárosok egy buszmegállón hajtanak át jobb híján, ami már önmagában veszélyforrás.
A legnagyobb budapesti kerékpáros felvonulás szervezője hozzátette, az is szembetűnő, hogy az itthon megépített kerékpár utak annak idején inkább illusztrációként készültek el, mert olyan európainak tűntek. A városvezetés szemében a kerékpárral közlekedők inkább hobbibringásoknak, mint egy közlekedési formának számítottak és nem számoltak azzal, hogy ekkora terhelésnek lesznek kitéve ezek az útvonalak.
Kampány a bringázás népszerűsítéséért…Angliában
Angliában hatalmas állami kampányok indultak a biciklizés népszerűsítésére. Az infrastruktúra fejlesztésével együttesen alkalmazva ezek rövid idő alatt duplájára növelték a kerékpárral járó londoniak számát. Angliában egy állami program keretében például adókedvezménnyel vásárolhatnak kerékpárt azon cégek alkalmazottjai, amelyek vezetői részt vesznek a kezdeményezésben. Az alkalmazottak lízingelik a biciklit cégüktől, végül nyomott áron vásárolhatják meg egy meghatározott idő elteltével. Ez olykor akár 50 százalékos kedvezményt is jelenthet egy új bringa árából. Hazánkban a kerékpár használat terjedését célzó kormányzati kampányra nem igen volt példa Kürti Gábor szerint egy-két apró kezdeményezéstől eltekintve.
Emiatt komoly problémákat okoz sok helyen, hogy ezeket az utakat egyáltalán nem tartják karban. Nyáron megolvad az útfelület, télen megfagy, így könnyen hullámossá válik és összegyűlik benne a víz is. Kürti Gábor példának hozta fel a Szentendrei út egy szakaszát, ahol patakmedertől kezdve töredezett útszakaszon át mindennel meg kell küzdenie kerékpárral közlekedőknek. Ez pazarlás is, hiszen sokan egyszerűen inkább más utat keressenek, minthogy pocsolyákkal és gödrökkel kelljen küszködniük, így ezek az kiépített bicikliutak feleslegessé válnak.
Rázós utak
Vannak azonban olyan kerékpárra tervezett útszakaszok, amelyeket nem a mostoha időjárás és nem is a logikátlan befejezés, hanem egyszerűen az ésszerűtlen kivitelezés tesz tönkre. Erre tökéletes példa az Óbudán a Szentlélek tér után újra északnak tartó szakasz, amely jó ideig macskaköveken vezeti át a bicikliutat.
Kürti Gábor szerint egyébként általában a kezdőbringások ragaszkodnak a kerékpárutakhoz, majd ahogy egyre többet közlekednek a városban, úgy állnak rá inkább az aszfaltra, az autóutakra. Ez persze problémás, hiszen ahol van kerékpárút, ott azt a biciklistáknak kötelező használniuk.
A járda viszonylatában az Andrássy út Oktogon és Kodály Körönd közötti szakasza a kritikus példa, ahol a járókelők és a kerékpárosok közlekednek ugyanazon az útszakaszon. Kürti Gábor szerint itt számtalan konfliktusra akadt már példa. Ha pedig a kerékpárosok lemennek inkább az autóútra, ott a gépkocsivezetők dudálják le őket. Hasonló incidens volt az alapja annak az esetnek is, mikor Vadász János szocialista képviselő 3 éve megfenyegetett egy biciklis futárt és közben kis kaliberű forgópisztolyát is előkapta kocsijából.
Sávszélesség
A hasonló konfliktusok elkerülése érdekében a jövő Kürti Gábor szerint a biciklis és autós forgalom integrálása lehetne, legalábbis a forgalmas budapesti utakon. Az autósok számára is előnyösebb, ha látják a bringásokat az úton, ráadásul európai tapasztalat, hogy ahol több a bringás, ott az autósok is felszednek egyfajta rutint és nem esnek kétségbe, ha biciklis mellett kell elhaladniuk, vagy számítaniuk kell a megjelenésükre.
A járdák területét elvenni teljesen felesleges és városképromboló hatású is Kürti szerint. A bicikliutakra mindazonáltal szükség van, ám semmiképp sem a járdák rovására. Ha autóutaknál ez nem megoldható, akkor a biciklisáv sokkal hatékonyabb lehet sok esetben, mint a bicikliút. A CM szervezője úgy véli, a városi forgalom lassítása is eszköz lehet, hiszen a forgalom már ma is lassú és így is ritkán számíthat egy autós arra, hogy valóban 50 km/h-val hajthat a Nagykörúton. A 40 kilométeres sebességhatár pedig sokat segítene a kerékpárosok biztonságérzetén.
