Nem a „területért békét” elvet kell alapul venni a palesztinokkal zajló tárgyalásokon, hanem a terület- és lakosságcsere elvéből kellene kiindulni – jelentette ki Avigdor Liberman az izraeli katonai rádióban a kabinet heti ülése előtt. A külügyminiszter kifejtette: „mivel a Palesztin Hatóság határozottan elutasítja annak elismerését, hogy Izrael a zsidó nép állama, fel kell vetnünk a tárgyalásokon az izraeli arabok ügyét, ezt a kérdést nem lehet kikerülni. Olyan helyzet ez, mintha valaki úgy adná el a lakását, hogy közben az anyósát otthagyja az ingatlanban, ez lehetetlen és elfogadhatatlan”.
Az ultranacionalista Jiszrael Béténu pártot vezető Liberman attól tart, hogy az Izrael lakosságának 20 százalékát kitevő arabok veszélyt jelentenek az ország biztonságára. A külügyminiszter szerint úgy lehetne zsidókat és arabokat a leghatékonyabban „különválasztani” és Izraelt „etnikailag homogénné” tenni, ha az izraeli arabok lakta településeket elcserélik Ciszjordánia bizonyos területeire.
Liberman – aki maga is egy ciszjordániai zsidó telepen lakik – korábban több alkalommal megkérdőjelezte az izraeli arabok lojalitását. Megpróbált egy olyan törvénytervezetet elfogadtatni, amely hűségeskühöz kötötte volna az izraeli állampolgárságot, de kezdeményezését egy miniszteri bizottság elutasította.
Azzal kapcsolatban, hogy Liberman nézetei mennyire tükrözik az izraeli kormány hivatalos álláspontját, Mark Regev kormányszóvivő leszögezte: a koalícióban részt vevő pártoknak „megvannak a saját politikai elképzeléseik”.
A palesztin-izraeli béketárgyalások ezen a héten tartott, második fordulója nem hozott konkrét eredményeket, habár George Mitchell, az amerikai elnök különmegbízottja szerdán azt mondta: az izraeli kormányfő és a palesztin elnök haladást ért el a zsidó telepek építésének és bővítésének kényes témájában. Ez azért fontos kérdéskör, mert szeptember végén lejár az izraeli vezetés által meghirdetett ciszjordániai telepbővítési moratórium, s ha ezt nem hosszabbítják meg, akkor a palesztinok kivonulhatnak a tárgyalásokról.
