Kiemelt figyelmet igénylő iparágak
A D&B Rating (cégminősítés) segítségével könnyedén felmérhető a vállalatok eredményességének vagy csődjének esélye. A 4-es Ratinggel rendelkező, legnagyobb figyelmet igénylő cégek aránya a bútorgyártás, vendéglátás, építőipar, textilipar és fafeldolgozás területén kiemelkedően magas. Itt arányuk eléri, sőt meg is haladja az 50%-ot, ami azt jelenti, hogy minden második cég az átlagnál lényegesen nagyobb kockázatot képvisel, és utalásos számla kiállítása esetén 10%-os eséllyel nem lesz képes a cég fizetni annak ellenértékét. Keleti József, a Dun & Bradstreet, nemzetközi cégminősítő ügyvezető igazgatója javasolja, hogy a magas kockázatú cégekkel előrefizetéssel, vagy biztosítékok mellett, szigorúbb szerződési feltételek mentén szerződjenek üzleti partnereik. Amennyiben az üzleti kapcsolat mégis szükségessé teszi utalásos számla kiállítását, úgy érdemes a hitellimiteket a megnövekedett kockázatosságnak megfelelően csökkenteni, és kizárólag a nyitott számlák kifizetését követően venni fel ismét rendelést. A D&B a 4-es minősítésű cégeknél nem javasol halasztott fizetést és hitellimitet.
Nem meglepő, hogy a még mindig megrendeléshiánnyal küzdő gépjármű kereskedelem is szerepel a legtöbb kockázatos vállalkozást felvonultató iparágak között. A D&B által 2010 első félévére közzétett, a legnagyobb bedőlési arányú szektorok listája nagyrészt azonos iparágakat tartalmaz, mint jelen elemzés, elsősorban a sorrendben adódnak eltérések. A textilipar és a kiskereskedelem szerepel a legnagyobb arányú 4-es minősítésű iparágak listájában, és bár bedőlési arányuk nem volt a legjelentősebb 10 között, a kockázatos cégek magas aránya egyértelműen jelzi, hogy az elmúlt időszak jelentősen megtépázta, gyengítette ezen iparágak szereplőinek pénzügyi, gazdasági stabilitását. A gazdasági fellendülés elengedhetetlenül szükséges számukra, hogy új megrendelésekkel gyarapodva stabilizálódjanak. Minél később következik ez be, a már gondokkal küzdő vállalkozások túlélési esélyei annál alacsonyabbak.
A listát egyértelműen a válság által érintett, és sokszor egymáshoz is kapcsolódó ágazatok vezetik. Az építőipari rendelések csökkenése, pénzügyi stabilitásuk zuhanása magával húzza az üveg, kerámia, porcelán, cement, beton, kő termékek gyártóit, a fafeldolgozás terén működő vállalkozásokat is. A fogyasztói kereslet visszaesésének, a beruházások, bútor és gépjárműcserék elodázásának köszönheti nehéz helyzetét például a bútorgyártás, ahol az import termékek is komoly konkurenciát jelentenek a belföldi piacon.
Legkockázatosabb iparágak, melyekben a legnagyobb a Rating 4-es (nagyon magas kockázatú) cégek aránya
A kevésbé kockázatos iparágak esetén sem megnyugtató a helyzet
Humán-egészségügyi, szociális ellátásban csupán a cégek 16 százaléka tartozik a legnagyobb kockázatú Rating 4-es kategóriába. Kevesebb kockázatos céget vonultatnak fel a többi szektorhoz képest az oktatási tevékenységet, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet és az ipari gép, berendezés, eszköz javítását végző ágazatok. A kockázatos cégek aránya azonban itt is meglehetősen magas, ahhoz, hogy a pénzügyi szakemberek és a kockázatkezelők nem dőlhetnek hátra.
Legkevésbé kockázatos iparágak, melyekben a legkisebb a Rating 4-es (nagyon magas kockázatú) cégek aránya
Trendek a kockázatkezelésben – a megelőzés elengedhetetlen
Keleti József elmondta, hogy a megelőzés szerepének erősödése egyértelműen tetten érhető a cégek kockázatkezelésében, viselkedésében. Egyre több vállalkozás ismeri fel, hogy kiemelt fontosságú kellő időben észlelni partnereik esetleges cash-flow problémáit, és ennek megfelelően módosítani szerződési feltételeiken, adott esetben megszűntetni a halasztott fizetést, ezáltal megelőzve a súlyosabb pénzügyi veszteségeket. Megfelelő eszközökkel már akkor képesek reagálni partnereik pénzügyi helyzetének negatív irányú változására, amikor még az nem nyert nyilvánosságot. Előfordulhat az is, hogy még a kockázatossá váló cégben sem tudatosul, hogy „baj van”, de önkéntelenül olyan lépéseket tesz, ami a fizetésképtelenség felmerülésének nagyobb valószínűségére utal, a D&B minősítése például ezt is tükrözi. Fontos hangsúlyozni, hogy a megfelelő kockázatkezelés nemcsak negatív irányú. A megfelelő, javuló pénzügyi helyzetű, erős minősítésű cégeknél az üzleti kapcsolat és a forgalom bővítésével a vállalkozás biztonságosan növekedhet, miközben csökkenti vevőportfoliója kockázatosságát.
Módszertani háttér
A D&B listáját egyedi széleskörű és mélyreható információkon alapuló Rating minősítése alapján készítette el, amely a rendezetlen információk halmazából könnyen átlátható értékelést ad, és rávilágít az üzleti teljesítmény állapotára. Az értékelés 4 fokú skálán történik, ahol a legkevésbé kockázatos cégek Rating 1-es minősítést, míg a legkockázatosabb cégek Rating 4-es minősítést kapnak. A Rating alapja a statisztikai és szakértői alapokon nyugvó D&B Failure Score, mely jelzi, hogy az adott cég milyen valószínűséggel kerül fizetésképtelenségi eljárás alá. Értéke 1-től 100-ig terjed, minél nagyobb, annál kevésbé kockázatos egy cég, az alacsonyabb értékek magasabb kockázatot jelentenek. Demográfiai, pénzügyi, fizetési és egyéb gyűjtött adatok alapján, dinamikusan, a cégeket a gazdaság egészéhez viszonyítva értékeli. A D&B Rating a Failure Score alapján létrehozott ajánlás, mely segíti a kockázatkezelési szakemberek munkáját és egyszerűbben értelmezhetővé teszi a cégek kockázatosságát. A legalacsonyabb D&B Failure Score értékekhez tartozik a 4-es Rating, azaz a legkockázatosabb kategória.
