40 amerikai milliárdos csatlakozott már a Warren Buffett és Bill Gates indította mozgalomhoz, amelynek a lényege, hogy a csatlakozók vagyonuk legalább felét jótékony célokra ajánlják föl. Az Egyesült Államok két legvagyonosabb embere próbálja rávenni milliárdos társait a karitatív elköteleződésre, s nem is minden siker nélkül. Magyarországi viszonyokra lefordítva ez olyan, mintha Demján Sándor és Csányi Sándor fogna össze – maguk is jó példával járva elől -, hogy a magyar milliárdosok vagyonuk legalább felét hagyják jótékony célokra.
Buffet – aki vagyonát zseniális részvénybefektetései révén szerezte – maga jócskán túlteljesíti az 50 százalékos felajánlási limitet: mint ígéri, a vagyona több mint 99 százalékát fordítja majd emberbaráti célokra, ennek egy részét még életében. Az amerikai milliárdos szerényen úgy véli, hogy ezzel nem keveset tesz azokhoz képest, akik idejüket és tehetségüket áldozzák mások segítésére, hiszen a legértékesebb eszköz az idő.
Nagyvonalú amerikai milliárdosok
Buffett azt is kifejti: a felajánlása miatt nem kell sem neki, sem a családjának semmiről sem lemondania. Szükségleteik kielégítésére elegendő vagyona egy százaléka, a maradék 99 százalék sem segítené őket nagyobb boldogsághoz, ellenben nagyban javíthatná mások jólétét – magyarázza elhatározását a befektető.
Buffett – a Forbes listája szerint a világ harmadik leggazdagabb embere, – nagyvonalú gesztusával csaknem 47 milliárd dollár juthat el a rászorulókhoz (ez csaknem 10 ezer milliárd forintnak felel meg, ami közelíti hazánk éves GDP-jének 40 százalékát).
A mozgalomhoz csatlakoztak olyan milliárdos hírességek is, mint a filmrendező George Lucas vagy Michael R. Bloomberg, hírügynökség-tulajdonos, New York polgármestere, s nem utolsósorban az Egyesült Államok 8. leggazdagabb embere.
(A filantróp milliárdosok listája és indokaikról szóló leveleik angolul elolvashatók itt.)
Magyar gazdagok
Nem tudni még, a milliárdosok példája mennyire ragadós, a Figyelő és a FigyelőNet mindenesetre szívesen adja közre azon magyar milliárdosok fölajánlásait, akik Buffetthez hasonló módon szeretnének morális és egyben pénzügyi kötelezettségvállalást tenni.
Ha a 100 leggazdagabb magyarból 40 szánná rá magát vagyona felének fölajánlására, akkor – átlagot számolva, s szorozva – az mintegy 380 milliárd forintot jelentene (a Napi Gazdaság 100-as listája alapján). Ha ezen lista első 10 helyezettje – Demján Sándortól Kovács Gáborig – hozna csak ilyen nagyvonalú döntést, az is nagyjából ekkora (néhány milliárddal azért több) összeget jelentene.
380 milliárd forint nagy pénz, ha például a magyar állam idei költségvetésének azon sorával hasonlítjuk össze, amely jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat irányoz elő, ugyanis az csak 152,9 milliárd forint, a felajánlás annak jóval több mint a duplája lenne. Nem annyira nagy pénz, ha a magyar GDP-vel hasonlítjuk össze, hiszen annak a 1,5 százaléka körül van. Az adócsökkentésekkel, az állami kiadások csökkentéseivel az állam a GDP egész százalékairól mondhat le a jövőben, ha a kormányzó pártszövetség véghezviszi terveit, ami óhatatlanul a szociális kiadások nagyobb mértékű zsugorodásához is vezethet.
A kisebb állam – amely felé szemlátomást haladunk – fölértékeli a jótékonyság szerepét, hiszen az államnak kevesebb segítségre futhat az erejéből. Nem mindegy tehát, hogyan is állnak a gazdagjaink a jótékonyság kérdéséhez.
Ahol az állam szerepe hagyományosan kicsi, ott a gazdagok felelősségtudata is természetszerűen fejlettebb – mint az Egyesült Államokban. Kérdés azonban, milyen a gazdasági elit felelősségtudata egy átalakuló társadalomban, mint amilyen a mienk.
A Figyelő hetilap augusztus 19-én megjelenő számában összeállítást olvashat majd a jelen cikkben fölvetett kérdésekről.
