Bakonyi László tájékoztatása szerint a jelentkezők száma körülbelül ugyanannyi, mint amennyi tavaly volt.
Miután meghúzták a ponthatárokat, összesen 1500-an kerültek be magyar felsőoktatási intézménybe, közülük 1200-an államilag finanszírozott képzésekre. A számuk valószínűleg tovább nő majd a jogorvoslati kérelmek elbírálása után, sokan ugyanis a felvételi kérelmükön nem tüntették fel, hogy határon túli magyarok, holott az a kedvezménytörvény alapján jogosulttá teszi őket az államilag finanszírozott képzésben való részvételre.
Bakonyi László a jogorvoslatok kapcsán kiemelte: jó, ha az minél hamarabb beérkezik a hivatalhoz, mert annál hamarabb dönthetnek róla.
Tájékoztatása szerint a külföldön, így a határon túli magyar területeken tett érettségik számítása 2005, a kétszintű érettségi magyarországi bevezetése óta speciális metódus alapján, központilag történik.
Ha az adott államban van százalékos számítás, akkor azt veszik alapul, ahol csak osztályzat van, ott a magyar rendszer szerinti legjobb százalékos eredményt számítják. Probléma akkor szokott felvetődni, ha az adott országban nem egytől ötig van osztályzás. Ebben az esetben az átváltás bonyolultabb, ilyenkor az eredményeket egy szintre próbálják hozni a magyar rendszerrel.
Problémás helyzet az emelt szintű érettségiknél szokott még adódni. Ausztriában, Szlovákiában például többszintű érettségi van, ilyenkor mindig az oktatáskutató intézet szakmai véleménye alapján dől el, hogy az ottani vizsgát a magyar rendszerben milyen szintűnek fogadják el. Jellemző az is, hogy a szomszédos országokból átjönnek emelt szintű vizsgát tenni bizonyos tárgyakból. Az idén 340 emelt szintű vizsgát tettek határon túli magyarok.
