Elfogadták a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely bevezeti az adórendszeren kívüli kereset fogalmát, biztosítja a szabad párlatfőzés lehetőségét; korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket és 98 százalékos adót ró ki a 2 millió forint feletti végkielégítésekre 2010 januárjától visszamenőleg.
A törvény július 1-jétől csökkenti a társasági adót; a pénzügyi szférát pedig szeptember 30-ig és december 10-ig, két ütemben különadó befizetésére kötelezi.
A tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót, vagyis nem lesz lex Járai.
A kormánypárti frakciók mellett a Jobbik is megszavazta a javaslatot, az LMP képviselői nemmel voksoltak, a szocialista politikusok pedig nem nyomtak gombot – utóbbiak így tiltakoztak amiatt, hogy a kormány utolsó pillanatban benyújtott módosítóját már nem volt idejük érdemben tanulmányozni.
Az Országgyűlés csütörtökön egyhangúlag, 353 igen szavazattal fogadta el a javaslatot, ami a Biszku-filmre hivatkozva, annak kimondását kéri a parlamenttől, hogy a történelmi szempontból kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással.
A kormány augusztus 1-jétől átvállalja a televíziók üzemben tartási díja 2010-re esedékes összegének megfizetését.
Döntöttek a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény módosításáról is. A bírságokat a jövőben nem lehet a hatóság működési és egyéb költségeire fölhasználni. A szakhatósági ellenőrzést végző szervezetek – az adó- és vámhatósági eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett első esetben figyelmeztetést alkalmaznának.
A honvédség állományába tartozó, honvédtiszti alapképzésben vagy katonai szakképzésben részt vevő hallgatók katasztrófavédelmi feladatokat láthatnak majd el.
A parlament elfogadta a kilakoltatási moratórium 2011. április 15-ig való meghosszabbítására vonatkozó javaslatot is. A módosító javaslat már a kihirdetés napján életbe lép, és vonatkozik a folyamatban lévő ügyekre is.
Döntöttek egyes egészségügyi és szociális törvények módosításáról is. Megszüntették a 2006-ban létrehozott Egészségbiztosítási Felügyeletet, mivel az indoklás szerint a szerv működése nem volt hatékony. Egy korábban elfogadott javaslat szerint 2011-től bárki, bárhol alapíthat patikát, ezt a törvénymódosítást eltörölték, sőt ideiglenesen korlátozták a gyógyszertár-alapítást.
Határoztak a Nemzeti Földalap létrehozásáról is, ami az állami tulajdonban lévő földek kezelését látná el. Az állami földek hasznosítása során a javaslat a nyílt pályáztatást támogatja, a 100 millió forintnál nagyobb értékű, vagy 100 hektárnál nagyobb földterületek hasznosításáról pedig csak egy új testület, a birtokpolitikai tanács dönthet majd.
Több, a közbiztonsággal kapcsolatos törvényt módosítottak. Döntöttek többek között arról, hogy szabálysértés esetén a fiatalkorúak is sújthatóak legyenek maximum harmincnapos elzárással. A jövőben tettenérésnek kell tekinteni azt az esetet is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja.
A feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel a jövőben szabálysértésnek számít.
A honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem vállalhatnak párttagságot, illetve nem folytathatnak politikai tevékenységet. Emellett a szolgálati viszonyuk megszűnését követő három évben országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokon sem indulhatnak
Szavaztak az alkotmány két ponton történő módosításáról szóló javaslatról is. A jövőben a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyekben a bírósági titkár is eljárhat. A másik módosítás a magas végkielégítések megadóztatását tette lehetővé azzal, hogy az alkotmány szövegében rögzítik: „az igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző juttatásokra külön mértékű adó” állapítható meg.
Megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre. Az Országgyűlés 260 igen és 86 nem szavazattal fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények minősített többséget igénylő részeit a név szerinti szavazás során, amelyen nemmel szavazott az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció, de az ellenzéki politikusok egy része nem is volt jelen a voksoláson.
A fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal ötelemes médiacsomagjának részeként parlament elé kerülő javaslat egyszerű többséget igénylő részeit 244 igen és 72 nem szavazat mellett fogadták el. A törvény szerint – amely kihirdetése napján lép hatályba – a hatóság a frekvenciagazdálkodásban és a hírközlésben részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában, önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a médiatanács, illetve a hivatal.
Az NMHH, azaz a hatóság feladata az “elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete”.
A hatóság önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely saját bevételekből fedezi a kiadásait.
Elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre; az Országgyűlés korábban leszavazta azt a szintén fideszes módosító indítványt, amely javasolta: az elnököt a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés válassza meg kétharmados többséggel.
Az elnök hívja össze a médiatanácsot, kinevezi a hivatal főigazgatóját, kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a hírközlési és médiabiztost, elfogadja a hatóság szervezeti és működési szabályzatát.
A megszűnő ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létrejövő médiatanács lesz, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy; elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre egyidejű, listás szavazással.
A médiatanács feladata, hogy a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védje a szólásszabadságot, ennek érdekében felügyelje a médiapiacot és a szomszédos piacokat, továbbá figyelemmel kísérje a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését.
A médiatanács műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet, kialakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját, panaszbizottsága pedig elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat.
Az Országgyűlés által korábban elfogadott egyik módosító indítvány szerint a médiatanács elnöke a miniszteri illetmény 60 százalékának megfelelő tiszteletdíjban részesül (ez a szám az eredeti javaslatban 75 százalék volt).
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatala is létrejön, ez a médiatanács hivatali szerve.
A törvény létrehozza a hírközlési és médiabiztos tisztségét, aki a hatóság köztisztviselője lesz. A biztos az előfizetők és felhasználók jogaival összefüggő sérelem vagy ennek közvetlen veszélye esetén járhat el hivatalból, továbbá köteles a hozzá benyújtott beadványokat megvizsgálni.
A jogszabály rögzíti azt is, hogy az Országgyűlés határozatban a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt.
Azt is kimondja, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság – az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. – mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését pedig a vezérigazgató látja el.
A közalapítvány kezelő szerve egyébként a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott 6, egyenként, nem listás módon, kétharmados többséggel megválasztott tagból áll; a kormány és az ellenzék fele-fele arányban jelöli a tagokat, akiket 9 évre választanak meg; a kuratórium elnökét és egy további tagját a médiatanács delegálja 9 évre.
A kuratórium dönt egyébként a részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről.
Létrejön a közszolgálati testület is, amely a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett; ebbe 14 civilszervezet delegálhat tagokat.
Zárószavazás előtt fogadták el azt az előterjesztők által benyújtott módosító indítványt, amellyel Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. átadott vagyona tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorolhatja.
A közbeszerzési törvény hatálya alól kivették az alap és a közszolgálati részvénytársaságok egymás közötti jogviszonyai keretében történő beszerzéseket. Rögzítették, az alap köteles a részvénytársaságoknak szolgáltatást nyújtani, ezek igénybevételéről a részvénytársaságok szabadon dönthetnek.
Az Országgyűlés hétfőn 260 igen és 86 nem szavazattal fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények minősített többséget igénylő részeit a név szerinti szavazás során, amelyen nemmel szavazott az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció, de az ellenzéki politikusok egy része nem is volt jelen a voksoláson.
