“Példaértékű egyezség született, a befektető bizonyos megkötésekkel ugyan – rendezvényeket nem lehet tartani, horgászni nem lehet, továbbá állatot és járművet bevinni tilos -, de hozzájárult ahhoz, hogy bárki számára hozzáférhető legyen a 10 méter széles vízparti sáv, ahová egy szolgalmi úton keresztül juthat le a lakosság és az üdülők. A terület rendbehozatalát, füvesítését az önkormányzat vállalta, amely padokat és szemétgyűjtőket is kihelyez. A partszakaszt a tervek szerint július második felében nyitják meg, ünnepélyes keretek között. Mivel kijelölt fürdőhely nem lehet a magántulajdonú területen, mindenki saját felelősségére mehet a vízbe” – árulta el Nagy Miklós, a képviselő-testület egyik független tagja.
Az is kiderült, hogy Fekete Barnabás, Balatonvilágos független polgármestere volt az egyetlen, aki a kompromisszumos megoldás ellen szavazott. Ennek az az oka, hogy szerinte a jó megoldás az lett volna, ha a terület az önkormányzat tulajdonába kerül, és addig is fenntartja az általa korábban elrendelt változtatási tilalmat, amely lehetetlenné teszi, hogy hasznosítsák a már lebontott Kék Balaton felparcellázott helyét.
A polgármester az ügyben tavaly a Legfőbb Ügyészséghez fordult, mert az állami tulajdonú Kék Balaton üdülő úgy került csere révén magánkézbe, hogy a település nem gyakorolhatta elővásárlási jogát a partszakasz sétánnyá alakításához, noha az jogszabályi kötelessége.
Balatonvilágosnak 2004, a vízpart-rehabilitációs tervek elfogadása óta törvényi lehetősége és feladata parti sétány kialakítása, amelyre – több más balatoni önkormányzattal együtt – azért nincs lehetősége, mert a feladat végrehajtásához nem biztosítottak állami forrást, a település önereje pedig ehhez kevés – mondta a polgármester.
Balatonvilágoson ez a kérdés azért is neuralgikus, mert a község speciális helyzetbe került, öt kilométernyi partszakaszát végig beépítették, csak egy kis strandja maradt. A település üdülőközössége és lakossága ezért is harcol évek óta a hajdani kormányüdülő-komplexum, a Club Aliga nyitottságáért, és igényt tartott volna a Kék Balaton 174 méteres partszakaszára is – magyarázta Fekete Barnabás.
A polgármester beszámolója szerint az ügyészség a Kék Balaton ügyében lezárta a vizsgálatot, jogszerűnek és értékarányosnak találva a csereügyletet. Álláspontja szerint csere esetén nem, csak adásvételnél kell az önkormányzat elővásárlási jogát biztosítani. A polgármester ezzel szemben továbbra is úgy látja, a vagyonkezelő és a befektető kijátszotta az elővásárlási jogot, de az ügyletet az új kormány még felülvizsgálhatja.
A képviselő-testület szerint ebben a helyzetben a legbölcsebb kompromisszum született azzal, hogy feloldják a változtatási tilalmat a vízpart és az oda levezető út szolgalmi jogáért cserébe – mondta Nagy Miklós, a képviselő-testület tagja. Mint kifejtette, a “köznép” a vízpartot örökös szolgalmi joggal veheti birtokba, ami csak akkor szűnik meg, ha arról mint jogosult lemond. A partszakasz megvásárlására úgysem lett volna pénze az önkormányzatnak, elővásárlási joggal sem, ám ha a jövőben lesz rá forrás, még mindig megveheti azt. A hosszú évekig tartó pereskedés helyett viszont az emberek már az idén nyáron lejuthatnak a Balaton partjára – érvelt a képviselő.
Páljános András, a hajdani Kék Balatont birtokló Aranyföveny Szolgáltató Kft. ügyvezetője is megerősítette, hogy egyezség született az önkormányzat és a cég között. Hozzátette, ennek a feltételei egyelőre nem teljesültek, mert az önkormányzat még nem tett semmit az érintett partszakasz rendbetételéért, azt egyelőre csak a sittlerakók vették birtokba. Álláspontja szerint az egyezség akkor léphet életbe július végére, ha az önkormányzat teljesíti a feltételeket.
