Belföld

Domokos László az ÁSZ új elnöke

Megválasztotta Domokos László fideszes országgyűlési képviselőt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökévé hétfőn a parlament. Az ellenzék nem lát szívesen pártpolitikust a poszton, a kormánypártok szerint ez normális.

Az ÁSZ alelnöke Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár MSZP-SZDSZ által támogatott polgármestere lett.

Az Országgyűlés a számvevőszék új elnökének és alelnökének személyéről titkos szavazáson döntött. Domokos László 266 igen és 88 nem szavazatot kapott. Warvasovszky Tihamérra 258-an szavaztak igennel, 95-en nemmel.

Az új vezetőket július 5-i hatállyal választotta meg a Ház. A szavazás eredményének kihirdetése után Domokos László és Warvasovszky Tihamér esküt tett.

Osztályozna az ÁSZ elnöke

Az ellenzék Domokos László ÁSZ-elnökjelölt pártkötődését kifogásolta, a kormánypártok szerint viszont ebben nincs semmi kivetnivaló az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottságában a politikus délelőtti meghallgatásán.

Az elnökjelölt, Domokos László egy, Kovács Árpád volt ÁSZ-elnökkel készített interjúból idézett, amikor a pártkötődéséről kérdezték. Kovács Árpád korábban azt állította az interjúban, hogy egyre kevesebb olyan ország van, ahol nincs pártkötődése a számvevőszéki elnöknek.

Domokos László hangsúlyozta, hogy közérthetőbb, a nyilvánosság számára követhetőbb ÁSZ-jelentéseket szeretne, még az is lehet – mondta Domokos-, hogy osztályozni kellene a vizsgáltakat 1-től 5-ig. “Ezt még nem gondoltam végig” – tette hozzá.

Domokos azt is hangsúlyozta, hogy arányosan, a költségvetési méretüket figyelembe véve kell vizsgálni a gazdálkodó szervezeteket. Példaként említette, hogy Budapest eddig nem kapott elegendő figyelmet, hiányzott a főváros átfogó ellenőrzése. Domokos nagyobb figyelmet fordítana arra is, hogy a nonprofit szektoron keresztüli támogatások megfelelően eljutnak-e a végfelszanálókhoz.

Éles polémia folyt a bizottságban a jelölési folyamatának demokratikusságáról is. Veres János MSZP-s képviselő, korábbi pénzügyminiszter hangsúlyozta: egzisztenciális okokból nem merték vállalni az ellenzéki pártok jelölését a megkeresett, köztiszteletben álló szakemberek.

Megtagadják Warvasovszkyt

A székesfehérvári szocialisták azzal vádolták Warvasovszky Tihamért, hogy saját egyéni boldogulásának előtérbe helyezésének bizonyítéka, hogy elfogadja a havi másfélmillió forint fizetéssel járó állást. Mesterházy Attila pedig úgy nyilatkozott, hogy az egykor MSZP-s támogatással bíró Warvasovsky ma már a Fideszhez köthető. A polgármester viszont megtiszteltetésnek tartja, hogy őt kívánják látni az alelnöki pozícióban.

Hagelmayer és Kovács székébe ül Domokos

Az Állami Számvevőszék első elnökét, Hagelmayer Istvánt Antall József nevezte ki posztjára 1990-ben; a professzor 1997-ben bekövetkezett haláláig irányította a számvevőszéket. Hagelmayer István 1957-ben szerzett oklevelet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol a pénzügy tanszéken tanársegéd, majd adjunktus, 1968-tól tanszékvezető, 1975-től egyetemi tanár volt. 1975 és 1987 között a Pénzügykutató Intézetet is vezette. Tudományos munkásságában főként pénzelméleti kérdésekkel foglalkozott.

Utóda az ÁSZ élén Kovács Árpád volt, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát, majd 2001-ben PhD-fokozatot. 1971-ben az Uvaterv autópálya-irodáján lett tervezőmérnök, majd 1975 és 1979 között a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főelőadója volt. 1979-ben a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gazdasági szakértője lett, majd 1986-ban annak közlekedési és építésügyi főosztályvezetője volt. 1990-ben az Állami Számvevőszék főcsoportfőnöke, majd ’97-től annak elnöke; 12 éves megbízatása tavaly decemberben járt le. 2008 óta a Magyar Közigazgatási Társaság elnöke. Kutatási területe az állami beruházások ellenőrzése, az állami ellenőrzés rendszere, a privatizáció és a korrupcióellenes küzdelem vizsgálata.

Domokos inkább politikus

Domokos László a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett közgazdász diplomát, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szakközgazdászi végzettséget. 1998.óta Békés megye 5. sz. választókörzetének országgyűlési képviselője, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke. Dolgozott a Békés Megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalatnál, 1990-1994 között Békéscsaba alpolgármestere volt, majd 1998-ig költségvetési szervek és vállalatok gazdasági tanácsadója, illetve 2001-től a Magyar Országgyűlés Költségvetési- és Pénzügyi Bizottságának alelnöke.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik