A szóvivő elmondta: a vonatkozó kormányrendelet értelmében az előrejelző rendszert az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) kell működtetnie; ez alapján kötöttek együttműködési megállapodást a meteorológiával.
Az OKF illetékese annak kapcsán nyilatkozott, hogy a múlt hétvégi mezőhegyesi viharral összefüggésben a sajtóban megjelentek olyan vélekedések, miszerint a katasztrófavédelem hibázott volna. Szombaton – ezt cáfolva – a mezőhegyesi polgármester, Csanádi István azt mondta, hogy a katasztrófavédelem és a város vezetése is időben reagált a pénteki viharra, az idő rövidsége azonban nem tett lehetővé sok intézkedést.
Szentes György elmondta, hogy a régiókra vonatkozó vészjelzést az OMSZ-től először az OKF kapja meg, amit továbbítanak a megyei szervezeteikhez és a Országos Rendőr-főkapitánysághoz, valamint az Országos Mentőszolgálathoz. Ezután jut el az információ a helyi tűzoltóságokra, a mentőkhöz és rendőrségekre.
A helyi katasztrófavédelmi igazgató döntése alapján a veszélyjelzést továbbítják a megyei védelmi bizottságok felé is, de egyébként a katasztrófavédelemnek nem feladata az önkormányzatok értesítése – hangsúlyozta a szóvivő.
Szentes György rámutatott: a veszélyjelzés, mivel többlépcsős, időbe telik, viszont bármelyik önkormányzat szinte azonnal tájékozódhat a megyei aktuális helyzetről, például az OMSZ honlapján, s elő is fizethetnek a meteorológia szolgáltatására, így az OKF-fel egyidejűleg értesülhetnek a jelentősebb viharokról.
Az OMSZ-től Tóth Tamás veszélyjelző meteorológus elmondta: a nap 24 órájában figyelik az időjárás alakulását; a viharokat körülbelül egy-másfél órával lehet előre jelezni – fűzte hozzá.
Vannak azonban olyan időjárási jelenségek, amelyeket nagyon nehéz előre kiszámítani, ilyenek például a zivatarok, az azokkal járó jégeső és viharos szél. Ezek kialakulásának pontos helyét – mivel gyakran véletlenszerűen jönnek létre – szinte lehetetlen előre jelezni, viszont valószínűségi alapon adott területre jó becslés adható – magyarázta.
Szólt arról is, hogy az időjárás alakulását korszerű műhold- és radarképeken figyelik az OMSZ központjában. Magyarországon egyébként három olyan radarberendezés van, amely alkalmas arra, hogy már 200-250 kilométer távolságból megbízható adatokat szolgáltasson. Egy ilyen szerkezet értéke több százmillió forint.
A rendszer segítségével lehetővé válik, hogy jól kövessük a zivatarok mozgását, ezáltal adott területre ultrarövid-távú előrejelzést készítsünk. A radarképek egyébként – a mérési programtól függően – 5-15 percenként frissülnek – tette hozzá.
A hevesebb – narancssárga fokozatú – viharok esetén a veszélyjelző először az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (OKF) értesíti, de azonnali riasztást kapnak az OMSZ azon partnerei is, amelyek előfizettek a szolgáltatásra, ezek között vannak például önkormányzatok és cégek. A riasztásról egyébként bárki tájékozódhat a meteorológia honlapján, ahová szintén feltöltik az erre vonatkozó adatokat.
