Belföld

Újabb iratokat foglaltak le Mesterházynál

Több mint 24 órán keresztül tartottak házkutatást Mesterházy Ernő volt főpolgármesteri főtanácsadó érdekeltségébe tartozó szigligeti ingatlanokban, valamint más szigligeti helyszíneken, ahol bizonyítékokat foglaltak le.

Szigligeten, a vár alatti műemléki területen M. Ernő előzetes letartóztatásban levő gyanúsított érdekeltségébe tartozó 5 ingatlanban és az ahhoz tartozó több emelet mély pincerendszerben tartottak házkutatást és onnan okiratokat, valamint számítástechnikai eszközöket foglaltak le – erősítette meg az MTI értesülését Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.

Papp Gábor, Mesterházy Ernő ügyvédje kifogásolja, hogy nem értesítették sem őt, sem pedig ügyfelét a házkutatásról, s azt a gyanúsított három gyermeke jelenlétében hajtották végre órákon át. A védő utalt arra, hogy a büntetőeljárási törvény szerint lehetőleg reggel 6 és éjfél között kell végrehajtani a házkutatást, ami ebben az esetben egész éjszaka tartott. Úgy fogalmazott: ezt az eljárást nem tudja mire vélni, és mint mondta, arra sem talál magyarázatot, hogy az intézkedés miért négy hónappal Mesterházy Ernő őrizetbe vétele után történt és erről miért a sajtóból kell értesülnie.
Az ügyészségi szóvivő azt is megerősítette azt is, hogy Lelovics Ottó kommunikációs szakember balatoni nyaralójában is házkutatást tartottak még a múlt héten. Azt mondta, L. Ottó lovasi ingatlanán is több bizonyítékot foglaltak le. Az eljárás során adatok merültek fel arra vonatkozóan, hogy egyes gyanúsítottak, illetve a hozzájuk kötődő személyek bizonyítékokat próbálnak eltüntetni.

A BRFK korábbi tájékoztatása szerint Hagyó Miklóst azzal gyanúsítják, hogy közvetlenül vagy közvetítőin – H. Éván, L. Ottón és H. Ivánon – keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek. Mesterházy Ernő főpolgármesteri tanácsadót február 5-én helyezték előzetes letartóztatásba a BKV ügyében folyó eljárásban. A rendőrség gyanúja szerint rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére szerződéseket kössenek. Május 28-án a főügyészség újabb bűncselekménnyel, több mint százhatvan milliós vagyoni hátrány okozásával is meggyanúsította.

A BKV-ügy azt követően került az ügyészséghez, hogy azt a BRFK áttette, mert álláspontja szerint „olyan korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel, amelynek a nyomozását a büntetőeljárási törvény szerint kizárólag az ügyészség végezheti”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik