A borsodi védekezés során a „csúcslétszám” csaknem 20 ezer ember volt, ez mára csökkent – mondta Szentiványi Árpád, a Vízügyi Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főosztályvezetője.
Jelenleg a vízügyi szakemberek a megrongálódott töltésszakaszok helyreállításán dolgoznak, illetve egyes lefolyástalan területekről a töltések megnyitásával engedték vissza a vizet. Ezeket zárni kell, hogy a védművek ellássák funkciójukat. Ahol pedig szükséges, ott folyamatosan szivattyúznak.
Szentiványi arról is beszámolt, hogy rengeteg fóliát és fáklyát is felhasználtak, de a döntő mennyiség a védekezésben a homokzsák volt. Nagyon sok helyen sérültek az ideiglenes védművek, és maguk a töltések is megrongálódtak mintegy fél tucat helyen, ezeket helyre kell állítani.
Az árvízi fejlesztések kapcsán kiemelte, hogy elindult egy tervezési folyamat a Hernád menti települések körtöltéseinek megerősítésére, egyes településeknél a kiépítésre. Öt település nyerte el a forrást a hiányzó körtöltések megépítéséhez a Hernád völgyében. Az említett védművek a Környezet és Energia Operatív Program támogatásával készülhetnek el Felsődobszán, Hernádkércsen, Nagykinizsen, Szentistvánbaksán és Ócsanáloson.
Ez a folyamat folytatódott volna, véleménye szerint azonban a júniusi rendkívüli árvíz ismeretében esetleg felül kell vizsgálni, hogy nincs-e szükség további településeknél is a védművek kiépítésére.
Szentiványi Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy ekkora árvíz – ami júniusban érte a Sajó, a Bódva és a Hernád mentén élőket – 4-500 évente fordul elő, óriási vízmennyiség érkezett a három vízfolyáson, és mindez egy időben.
Mint elmondta, a Sajó, a Bódva és a Hernád völgyében 76 olyan település van, amelyet valamilyen módon érinthetett volna az árvíz, ezek közül 20 településen nem történt árvízzel kapcsolatos kár. Két települést teljes egészében elöntött az áradat: Sajóecseget és Felsőzsolcát. További hét településen alig maradt száraz terület, és vannak olyan községek, falvak, amelyeknek bizonyos részét vette birtokba a víz – jegyezte meg a szakember.
