Nem nyúlhat az Orbán-kormány Simor András jegybankelnök, illetve a más, alacsonyabb rangú jegybankárok fizetéséhez sem – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) nyilvános dokumentumaiból.
A dokumentumok alapján az EKB erőteljesen fölléphet majd, ha a magyar Országgyűlés valóban elfogad egy olyan törvényt, amely leszállítja a Monetáris Tanács tagjainak fizetését, de nem emelne kifogást az ellen, ha a tanács következő tagjai, illetve a következő jegybankelnök fizetése kevesebb lesz a jelenleginél.
Orbán Viktor keddi parlamenti beszédében jelentette be a 2 millió forintos bérplafont a költségvetési szerveknél, ás állami vállalatoknál dolgozóknál, nyíltan utalva arra, hogy a korlátozás a Magyar Nemzeti Bankot is érinti.
a fidesz nem akar engedni
A kormány nem enged abból a tervéből, hogy kétmillió forintban maximálja az állami vezetők fizetését, köztük a jegybankelnökét – szögezte le Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
Arra az újságírói felvetésre, hogy uniós szabályok miatt nem lehet csökkenteni a jegybankelnök fizetését, Szijjártó Péter úgy reagált: a kormány által tervezett lépés minden jogszabályi előírásnak megfelel majd, és a kabinet eleget tesz minden egyeztetési kötelezettségének az Európai Unióval, valamint minden más nemzetközi intézménnyel.
A szóvivő szerint meg kell szüntetni azt a tűrhetetlen állapotot, amely szerint az emberek jelentős része rendkívül kevés pénzből él, míg mások az adófizetők pénzéből havi hétmillió forintot kapnak fizetésként.
Kifejtette: jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztériumban zajlik az arra vonatkozó munka, hogy ennek a fizetésiplafon-bevezetésnek a jogszabályi hátterét meg tudják teremteni.
Forrás: MTI
(Lapunk is megkereste a szóvivőt kérdéseivel, remélhetőleg hamarosan válaszokat kapunk.)
Frissítés, 14 óra 34′: érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, használjuk az MTI (fentebb idézett) anyagát – hiába vetettük ellene, ebből nem derül ki világosan a válasz a kérdéseinkre.
Ez erős fizetéscsökkenést idézne elő a jegybank vezetőinél, Simor András bére az MNB honlapja szerint 8 millió 340 ezer 300 forint, s az alelnökök, Monetáris Tanács-tagok bére is jóval a 2 millió forintos határ fölött van. A bérek azonban nem csökkenthetők a jegybank függetlenségének megsértése nélkül, amelyet viszont Magyarország vállalt az uniós csatlakozással.
A 2008-as olasz költségvetési törvényhez íródott EKB-véleményben többek közt az olvasható, hogy a jegybank autonómiát élvez az alkalmazottak fizetéseinek meghatározásában, beleértve az igazgatóságot is. Így az új költségvetési törvény szerinti feltételeket csak a későbbi munkaszerződésekben lehet majd alkalmazni. (Olaszországban és Romániában nem monetáris tanács, hanem igazgatóság van.)
Az olasz költségvetési törvény egyik része volt a költségvetési szervek dolgozóinak fizetésére vonatkozó bérplafon. Ezzel kapcsolatban állapította meg az EKB, hogy sérti a jelenlegi jegybanki vezetés függetlenségét. A következő jegybanki vezetésre már vonatkozhat a költségvetési törvény, de a jelenlegi vezetésre nem.
Hasonló olvasható a román jegybank kérésére kiadott EKB-véleményben is. Romániában a jegybanktörvényt akarták módosítani 2008-ban, s ennek volt fizetésekre vonatkozó része is. Az EKB – az olasz ügyhez hasonlóan – azt fogalmazta meg véleményében, hogy a következő igazgatósági tagokra vonatkozhat, a jelenlegiekre nem.
A fizetési ügy értelmezhető az Orbán-Simor párbaj egyik újabb csörtéjeként. Az utóbbi napok fideszes nyilatkozatok által előidézett „miniválsága” után kérdéses, meddig mer elmenni az Orbán-kormány a nyomásgyakorlásban, minthogy ennek a piaci reakciói nehezen kiszámíthatók. Ha a kormány arra szánná magát, hogy a kétharmados többségüket kihasználva jogi manőverekbe kezd Simor eltávolítása érdekében, úgy annak beláthatatlan következményei lehetnek – mondta korábban lapunknak Sárdi Bence londoni elemző.
