– Önöknek is el kellett hagyniuk az otthonukat. Milyen körülmények között történt ez?
Csupán egyetlen bőröndöt és három szatyornyi ruhát, iratot, és a kutyát tudtunk bepakolni a csónakba. Kiköltöztettek minket, azóta vissza sem engednek a házba. Egy egész élet, mindenünk oda lett. Olyan gyorsan kellett kiköltöznünk, hogy a hűtőtől kezdve a mosógépig és a tévéig minden elektromos berendezést ott kellett hagyniuk az épületben, és mivel azóta nem mehettünk vissza, el sem tudjuk képzelni, hogy milyen állapotban vannak azok. A ház ugyan áll, de mivel nem tudjuk, hogy milyen alapokra épült, attól tartunk, hogy a víz alámossa azt, és akkor maga az épület is megrogyhat.
– Meddig ér a víz?
– A kerítések, sőt a gát sem látszik ki a vízből, olyan magas. Van olyan ház, amelynek a tetejéig ér a víz.
– Hol tudják megvárni a víz elvonulását?
– A férjem édesapjához költöztünk, aki szintén Edelényben lakik, oda még nem ért el az ár. Csak a pincében áll 20 centiméteres víz, de azt reméljük, hogy nem emelkedik tovább. Beköltöztünk az egyik szobába. Eddig én mostam a ruhákat a férjem édesapjának, nem vagyok benne biztos, hogy az a mosógép, ami itt van egyáltalán képes még mosni.
– Mikor költözhetnek vissza a házukba?
– Szerintünk hosszabb ideig, hónapokig, esetleg egy évig is itt kell maradnunk.
– Volt biztosítva a házuk?
– Igen, van biztosításunk. Az előző árvíz után felmérték a károkat, akkor 90 ezer forintot kaptunk volna, mert akkor a kazánunk ment tönkre. Most az egész ház vízben áll. Azt, hogy milyen mértékű a kár, csak a víz elvonulása után látszik.
