Orbán Viktor kampánykörútjának pécsi állomásán kifejtette: meg kell hallgatni az embereket, meg kell érteni az igényeiket és végül érvényt kell szerezni az akaratuknak. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint ez nem a részvételi demokrácia erősítését, inkább a Gyurcsány-kormány hibáiból való tanulást jelenti.
„A felülről diktált reformok helyett, a Fidesz-kormány minden bizonnyal arra fog törekedni, hogy intézkedéseik mögött minél nagyobb társadalmi támogatottságot tudjon felmutatni. Ennek érdekében, a döntés-előkészítési folyamatokba különböző szakmai szervezetek, kamarák bevonása várható” – hangsúlyozta az fn.hu kérdésére László Róbert. Mindez nem elsősorban a politikai intézkedések tartalmát, sokkal inkább azok elfogadtatását hivatott megkönnyíteni.
Népszavazással is lehetne
A demokratikus berendezkedésű államokban a nép, mint a hatalom forrása a közügyekkel kapcsolatos döntéseket elsősorban közvetett formában, azaz választott képviselők útján hozza meg. A népképviselet érvényesítésének másik formája a népszavazás (referendum) és a népi kezdeményezés, melyek során a nép közvetlenül is kifejezheti akaratát bizonyos kérdésekben.
Népszavazás esetén az állampolgárok a döntést megelőzően véleményt nyilvánítanak, vagy a döntésre jogosult képviseleti szerv hatáskörébe tartozó kérdésben maguk döntenek. Népi kezdeményezésnél az állampolgárok javaslatukkal, törvénykezdeményezésükkel a képviseleti szervhez fordulnak, tőle várják a döntést az általuk kezdeményezett kérdésben. Népszavazás és népi kezdeményezés országos és helyi szinten is kezdeményezhető.
Népszavazás tárgya lehet minden, az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdés, kivéve például a költségvetés, az adózás, illetve a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket rögzítő törvények (a tiltott körök listája keretes írásunkban olvasható).
tiltott kérdéskörök
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalma,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalma,
c) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések,
d) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezései,
e) az Országgyűlés feloszlása,
f) a Kormány programja,
g) hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése,
h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazása,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatása,
j) a közkegyelem gyakorlása.
Amikor a nép dönt
Az Országgyűlésnek kötelező elrendelni a népszavazást, ha legalább 200 ezer választópolgár a törvényes feltételeknek megfelelően kezdeményezi. Fakultatív referendum elrendelését az Országgyűlés mérlegelheti, ha a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 ezer választópolgár kezdeményezi.
Döntéshozatal céljából tartott népszavazás esetén az eredményes népszavazási döntés az Országgyűlésre kötelező. Az eredményesség feltétele, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede azonos választ adjon a feltett kérdésre. A véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést, de befolyásolhatja döntése tartalmát a választópolgárok véleménye.
Svájc, a mintaország
Az európai országok többségében csak ritkán, a legnagyobb horderejű politikai változások (új alkotmány, új valuta vagy EU-csatlakozás) utólagos legitimációjára használják a szavazást. A kisebb népességű országokban viszont akár kisebb súlyú kérdésekben is sor kerül népszavazásra.
Svájcban a népszavazás a politikai rendszer szerves része és éves gyakorisággal alkalmazott eszköze. A kompromisszumos demokrácia minta országában az alkotmány legcsekélyebb változását a parlamenten kívül jóvá kell hagynia a polgároknak és a kantonok többségének egyaránt. Ez a mechanizmus élénkíti a pártok és a közvélemény kapcsolatát, továbbá arra készteti a parlamenti erőket, hogy a reformokat mindenki számára elfogadható módon dolgozzák ki.
