Sólyom László azért írta alá a jogszabályt, mert az ilyen büntető jogszabályokra nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában – mondta a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője.
Kumin Ferenc közölte, Sólyom László azt ugyanakkor nem tartotta helyesnek, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a kampányban hozta meg. Az államfő szerint ez az időszak nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására.
Az Országgyűlés cikluszáró ülésszaka utolsó napján fogadta el a Btk. módosítását a holokauszt büntethetővé tételéről. A törvény – amit az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be – három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.
A végül elfogadott előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban.
