Belföld

Az iskola, ami nem betegít

A rendszerváltással egy időben alakultak meg az első alternatív iskolák Magyarországon. Az általuk képviselt elveket és módszereket néhány éve az EU és a honi oktatásirányítás is kiemelten támogatja, ugyanakkor a legtöbb alternatív iskola a mai napig jóval kevesebb állami finanszírozáshoz jut Magyarországon, mint a többi intézmény.

Október első hétvégéjén ünneplik az alternatív iskolák a 20 éves magyarországi történetüket a Millenárison . A „Zöld cseresznye” Konferencia beharangozó sajtótájékoztatóján Czike Bernadett kifejtette, hogy mára minden pedagógus számára nyilvánvalóvá vált, hogy – elsősorban az információrobbanás, a demokratizálódás és a globalizáció hatásai miatt – a hagyományos módon immár lehetetlen eredményesen tanítani. A Szabad Iskolákért Alapítvány vezetője szerint ezért egyre nagyobb igény van az alternatív pedagógiák által évtizedek óta kifejlesztett oktatási gyakorlatokra.

Az iskola, ami nem betegít 1

Az utóbbi években már az egész közoktatás „rámozdult” a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésére. Az erre irányuló, Educatio Kft-hez köthető – mitegy félezer iskolát érintő – programokat jelentős uniós források is segítették. Ennek lényege, hogy az életben jobban felhasználható ismereteket, készségeket, képességeket nyújtson az iskola.

„Vigyázzam az utat”

Az alternatív pedagógiák („a gyerekmegismerés, türelem és szeretet iskolái”) már régóta a gyerekek – más és más ütemben fejlődő – készségeinek és képességeinek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A mintegy ötven ilyen elven működő hazai intézményben alkalmazott árnyalt értékelések, változatos tanulásszervezési módszerek (differenciálás, kooperatív technikák, projektmódszerek satöbbi) ma már a közoktatás reformfolyamatának elengedhetetlen összetevői.

A sajtótájékoztatón Winkler Márta, aki már a hatvanas években egyfajta magányos pedagógiai mozgalmárként – akkor még egy normál iskola keretében – bevezette a személyközpontú oktatást, úgy fogalmazott: a célom az volt, „hogy minden gyerek menjen arra, amerre mennie kell, az én dolgom, hogy vigyázzam ezt az utat.” Az alternatív pedagógiákat sokan összetévesztik a parttalan szabadosság és céltalan együttlét pedagógiájával. Ezekben az iskolákban azonban a diákok tanulnak, az érdeklődésüknek megfelelő foglalkozásokon aktívan vesznek részt, alkotó szelleműek és kreatívak.

Jobb teljesítmények

Winkler Mártát sokan támadták, hogy a módszerével ugyan szeretnek a diákok iskolába járni, de kevésbé fognak jó eredményeket elérni. Kiderült, ez tévedés. Ma már mérések bizonyítják, hogy ezekben az iskolákban negyedik év végére jobban teljesítenek a gyerekek, mint egy hagyományos intézményben – mondja Vekerdy Tamás. A gyermekpszichológus, Waldorf–pedagógus úgy véli, kétféle pedagógia létezik. Az egyik azt mondja, hogy a gyerek legyen olyan, amilyenné mi akarjuk tenni, a másik azt, legyen a gyerek azzá, aki, a benne lévő képességek kibontakoztatása a legfontosabb. Az első a diktatúrák iskolájára, a második a demokráciák iskolájára jellemző hozzáállás.

Vekerdy az FN-nek korábban részletesebben is kifejtette az alternatív pedagógiák jellemzőit, s egyben leszögezte, hogy általában a mai magyar iskola a szó szoros értelmében megbetegíti a gyerekeket. Az alternatív pedagógiák a személyre figyeléssel, a szorongásmentes légkörrel viszont a bennük lévő kreativitást, és a többszintű intelligenciát fejlesztik eredményesen. Korábban bemutattunk olyan iskolákat is, amelyek azt bizonyítják, hogy a személyközpontú pedagógiák a roma és a fogyatékosok integrációját is hatékonyan tudják kezelni.

Pénzben nem támogatják az alternatívákat

Vekerdy Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy bár mostanában elvben az oktatáspolitika nagyon hasonlóan gondolkodik, mint a több évtizedes múltra visszatekintő alternatív pedagógiák, viszont a központi támogatásokból az alapítványi, egyesületi és magániskolák jóval kevesebb pénzt kapnak, mint akár az állami akár az egyházi intézmények. Az előbbiek (amelyeknek jórésze alternatív iskola) ugyanis kizárólag az egyre csökkenő alapnormatívát kapják, a többiek viszont a mellé kiegészítő normatívát is kapnak. Az iskolák fenntartásához pedig ez a 40-50 százalékos kiegészítés elengedhetetlen volna.

A „Zöld cseresznye” Konferencia október 3-4-én lesz a Millenárison. A rendezvény díszvendége Spencer Kagan, a Kooperatív tanulás című “pedagógiai bestseller” amerikai szerzője lesz. A konferenciára a tanítók, tanárok mellett szülőket, gyerekeket is várnak. Az előadások, jó gyakorlatok bemutatása mellett családi programok, kiállítások és különböző előadások is lesznek. Szombat este Szalóki Ági-koncert színesíti a műsort.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik