2009-ben Európa 27 országában választanak EP-képviselőket a következő ötéves ciklusra. Bár az uniós állampolgárok már 1979 óta dönthetnek az őket képviselők személyéről, az EU-ban még nincs egységes választási szabályrendszer. Minden tagállam szabadon hozhatja meg erre vonatkozó szabályait, három megkötéssel: arányos képviseleti rendszert kell megvalósítani, a választási területet körzetekre kell osztani, és a bekerülési küszöb nem haladhatja meg a szavazatok öt százalékát.
Magára a voksolásra sem egy napon kerül sor, mivel a nemzeti választási szabályok és a helyi hagyományok alapján ezt minden tagállamban más-más napra időzítik. Magyarországon vasárnap, míg az Egyesült Királyságban például csütörtökön voksolnak. Az egyetlen megkötés, hogy a választásoknak június 4. és 7. közé kell esniük. A sort Hollandia és az Egyesült Királyság kezdi meg június 4-én, a magyar választásokat a köztársasági elnök június 7-re írta ki. Ezen a napon szavaznak egyébként a legtöbb tagállamban, többek között Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban és Romániában is.
Hogyan választunk?
Az EP-választások hasonlítanak a nemzeti parlamenti választásokhoz, gyakran ugyanazok a pártok versengenek egymással. Bár már több tagállam kezdeményezte, hogy az EP-választásokat egységes szabályok alapján, összeurópai szinten tartsák meg, ez egyelőre nem valósult meg.
Magyarországon az EP-képviselőket a 2003-as, az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvény alapján választják. Így a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot, és a választók arányos választási rendszerben, listás szavazáson adhatják le voksaikat.
A listás szavazás azt jelenti, hogy nem közvetlenül a jelöltekre voksolunk, hanem a pártok a jelöltek listáját bocsátják szavazásra. Ezen a pártok előre meghatározzák a jelöltek sorrendjét, és a pártlistákra leadott szavazatok alapján kerül megállapításra, hogy egy-egy listáról hány képviselő jut mandátumhoz.
A listaállításhoz legalább 20 ezer ember aláírással hitelesített ajánlása szükséges, két vagy több párt közös listát is állíthat. 2009-ben a Fidesz és a KDNP, valamint a Humanista Párt és a Lehet Más a Politika (LMP) indul közös listán. Június 7-én összesen 21 lista közül választhatunk majd a szavazófülkében.
A magyarországi pártlistákra magyar állampolgárok és – ha ezt kérelmezik – más uniós tagállam polgáraiként Magyarországon élők szavazhatnak. Egy másik tagországban élő magyar állampolgár is kérheti, hogy ottani jelöltekre voksolhasson.
Természetesen mindenki csak egy országban élhet választójogával. A külföldön tartózkodó, de magyarországi listára szavazni kívánó magyar állampolgárok kérhetik, hogy a területileg illetékes magyar külképviseleten voksolhassanak.
Hányan képviselik az országokat az EP-ben?
Bár a Nizzai Szerződés 732 képviselőben maximalizálja a képviselők számát, jelenleg 785-en foglalnak helyet az EP székein. Ez azért történhetett meg, mert a legutóbbi, 2004-es EP-választásokon még csak 25 tagállama volt az EU-nak, és a 732 helyet közöttük osztották szét. Románia és Bulgária 2007-es csatlakozásakor azonban ezeknek az országoknak is képviseletet kellett biztosítani, így ideiglenesen 785-re emelkedett a képviselők száma.
2009-ben először választ képviselőket együtt mind a 27 tagállam. A Nizzai Szerződés alapján 732 képviselőt kellene választani, ám a 2004-ben csatlakozott Tízek csatlakozási szerződése elismerte, hogy a Nizzai Szerződés tévesen két-két mandátummal kevesebbet állapított meg Csehországnak és Magyarországnak. Ezzel a négy mandátummal együtt 2009-ben 736 képviselőt választunk.
Országonként változik a helyleosztás
A képviselői helyek államok közötti elosztására nincs pontos képlet. Miközben figyelembe veszik a lakosság számát, a kisebb országok több képviselőt küldhetnek, mint amennyit a lakosságuk nagysága indokolna. Ennek az az oka, hogy a megfelelő képviseletet számukra is szeretnék biztosítani. A legtöbb helyet hagyományosan Németország kapja, 2009-ben is 99 német képviselő foglalhat helyet a parlament székein.
Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország egységesen 72 helyet kap. Magyarország a következő ciklusban 22 képviselőt küldhet az EP-be, az eddigi 24 helyett, hiszen Románia és Bulgária csatlakozásával mindenkitől el kellett vonni. A legkevesebb hely Máltát illeti, őket csupán öten képviselik a parlamentben.
Ha a Lisszaboni Szerződést minden tagállamban ratifikálják majd, akkor a képviselők számát véglegesen 750 (+1 elnök) főben maximalizálják, a tagállamok számától függetlenül. Magyarországot egyébként a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése a helyek szempontjából nem érinti: így is, úgy is 22 helyet kap. A Nizzai Szerződés alapján viszont az EP-nek összesen nem 751, hanem 736 tagja van, az eszerint összeülő Európai Parlamentben tehát a magyar képviselet relatíve erősebb lesz, mint a „lisszaboniban” lenne.
Milyen képviselőcsoportokban dolgoznak az EP képviselők?
A megválasztott képviselők a parlamentben politikai hovatartozásuktól függően képviselőcsoportokba tömörülnek. Munkájukat sokkal inkább befolyásolja a frakciókban egyeztetett álláspont, mint a nemzeti hovatartozás.
A legnagyobb csoport az Európai Néppárt
(Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja. Magyar részről ide tartozik a Fidesz, a KDNP és az MDF is. Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjában foglalnak helyet az MSZP képviselői. Az SZDSZ a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport tagja. A magyarságot Tőkés László képviseli a
Zöldek / Az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjában.
2004 óta páneurópai pártok is indulhatnak. Ezek a pártok nem a tagállamok politikai pártjainak összességéből állnak, hanem külön európai politikai szempontok alapján létrejött politikai csoportosulások. 2004-ben közülük egyedül az Európai Zöldek (European Greens) jutottak be az EP-be, 35 képviselővel. A 2009-es választásokon rajtuk kívül még a Newropeans, a Europe United és a Europe-Democracy-Esperanto nevű tömörülések indulnak. A páneurópai pártok minden tagállamban indítanak listákat és folytatnak kampánytevékenységet.
Hányan vesznek részt a választáson?
Az EP-választásokon való részvétel aránya minden ciklusban folyamatosan csökken. 1979- ben még a választásra jogosultak 63 százaléka szavazott, ez az arány 2004-ben már csak 46 százalék volt. Ezt különösen az új tagállamok alacsony részvétele okozta. Az EP az idén nagy hangsúlyt fektet a választások népszerűsítésére. 2009. január 30-tól elérhető az Európai Parlament választási honlapja, amely sok hasznos információval szolgál. A megválasztásuk után az EP honlapján a képviselők munkáját is könnyen nyomon követhetjük majd.
A szerző európai uniós szakjogász, az Esterházy Károly Főiskola oktatója
