Belföld

A megosztottságról cikkeznek a külföldi lapok

A mai magyarországi tüntetések és az 56-os forradalom között vont párhuzamot hétfőn két amerikai lap. A pozsonyi SME címoldalon számol be arról, hogy az évforduló alkalmából kitüntetettek némelyike nem fogott kezet Gyurcsány Ferenccel. Egy belga lap a magyar politikai élet aljasságát emeli ki.

A The Christian Science Monitor szerint beárnyékolhatják az évfordulós megemlékezéseket azok a politikusok, akik a kommunizmus örökségét felhasználva megosztják a fiatal demokráciát. Egy hónapja tüntetések zajlanak, amelyek azután kezdődtek, hogy a miniszterelnök bevallotta: hazudott az újraválasztási győzelem érdekében. A legnagyobb ellenzéki párt most bojkottálja a hivatalos rendezvényeket, és saját megemlékezést tart.

A lap Olivier Roy volt francia külügyi tanácsadót idézi, aki szerint az iraki háborúból az következik: Amerika helyesen tette 56-ban, hogy nem avatkozott bele a magyar kérdésbe, mert hosszú és véres háborút szabadított volna Európára. A bukott felkelés után harmincöt évvel a szovjet tömb vérontás nélkül, belülről összeomlott. Ennek az a tanulsága, hogy nem lehet rákényszeríteni egy országra a demokratizálódást, az belső politikai folyamatok eredménye kell, hogy legyen. Michael Fox, a London School of Economics hidegháborús központjának igazgatója úgy nyilatkozott a lapnak, hogy Magyarország felszabadítása 1956-ban csak katonai úton lett volna lehetséges, és az Egyesült Államok nem akart egy harmadik világháborút.

Újabb felkelés

A Los Angeles Times arról írt, hogy 50 év elteltével Magyarországon újabb felkelés zajlik. Akkor a szovjet hatalom volt az ellenség, ma “a kapitalizmus és a politikai cinizmus ellen” vonulnak az utcára az emberek. Az újság szerint új lázadás rázza meg a volt keleti tömb országait, amelyek be akarnak olvadni a Nyugatba. A megosztott kormányok és a politikai hazugságok nem tudták korszerűsíteni a kommunista jóléti államot. Az államadósság és a befektetők arra kényszerítik Magyarországot és az EU többi új tagját, hogy hajtsák végre a hosszú időn keresztül mellőzött reformokat.

A lap Szabados Krisztiánt, a budapesti Political Capital kutatóintézet igazgatóját idézi, aki szerint Közép-Európa egyik fő problémája, hogy az emberek ahhoz szoktak hozzá a kommunizmusban, hogy minden nehézségre az állam jelenti a megoldást.

Mindkét oldal egyaránt hibás

Az SME című szlovák liberális lap kiemeli, hogy a parlamenti pártok a közös ünneplés kérdésében nem tudtak egyezségre jutni, így az ünnepségre meghívott magas rangú külföldi vendégek majd a kormányellenes tüntetőkkel is találkoznak a parlament előtti téren. (A tudósítás elkészítésekor még nem történt meg a Kossuth tér kiürítése.)

Az évforduló kapcsán több írást és korabeli fényképeket is közlő SME kiemeli: “Az 1956-os magyar forradalom a közép-kelet-európai térségen belül a szovjet diktatúrával való szembefordulás legradikálisabb jelensége volt.” A pozsonyi Új Szó egész oldalas interjúban szólaltatja meg térségünk szakértőjét, az Egyesült Államokban élő Charles Gati professzort, a Washingtoni Johns Hopkins Egyetem történészprofesszorát, akinek az 56-os forradalom évfordulójára írott könyve, a Vesztett illúziók a napokban szlovákul is megjelent.

Gati, aki azt vallja, hogy sokan visszaélnek 56 üzenetével, a lap kérdésére válaszolva úgy fogalmaz: “Ebben mindkét oldal, a jobb és a bal is egyaránt hibás. A szocialista párt úgy tesz, mintha semmi köze sem lett volna Nagy Imre kivégzéséhez, pedig teljesen nyilvánvaló, hogy lényegében elődje, a Kádár János vezette MSZMP mondta ki Nagy Imre halálos ítéletét. Ami pedig a jobboldalt illeti, 1956-ot jobboldali forradalomként állítja be, ami ugyancsak félrevezető, hiszen az mindenképpen szocialista felkelésnek indult. Szovjetellenes, de szocialista felkelésnek.”

A baloldali színezetű pozsonyi Pravda arról számol be rövid tudósításában, hogy Magyarország ünnepel ugyan, de “mindenki a maga módján ünnepel.”

Nyílt hatalmi harc

A politikai élet aljasságainak szorításában a magyar nép nem tud a forradalmi megemlékezésekre koncentrálni – írta az 1956-os évfordulóról emlékező cikkében, hétfőn a La Libre Belgique című belga napilap. A mérsékelten jobboldali újság egyik cikkében az 56-os menekült Bárdos Miklós professzorral készített megindító interjút emlékeiről. Egy másik írás a pillanatnyi helyzettel foglalkozott, riportszerűen beszámolva a hétfői nemzetközi megemlékezés előkészületeiről, illetve a tüntetésekről és azok hátteréről. Budapesten a szomorúság szellője lengedez – állapította meg a cikk, amely szerint ezen az október 23-án, 2006-ban Magyarországon nem lehet igazán erkölcsösségről beszélni.

Nyílt hatalmi harc zajlik Magyarországon 1956 jegyében a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint. A német konzervatív napilap hétfőn címoldalas tudósításban számolt be az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójával kapcsolatos, budapesti megemlékezésekről. Az Operaházban tartott esti ünnepségről a FAZ azt írta: noha a rendezvény két fő szónoka, Sólyom László magyar és Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök egyaránt a nemzeti konszenzus szükségességét hangsúlyozta, ez a konszenzus teljes mértékben hiányzik Magyarországon. Ezzel összefüggésben a lap utalt arra, hogy a hivatalos állami ünnepségek ellenére az 1956-os veteránszövetségek, valamint az ellenzék külön megemlékezést tart.

A magyarországi eseményekkel kapcsolatban az újság kiemelte: miközben a szocialisták magukat a demokrácia, valamint a fordulat vívmányainak védelmezőjeként ünneplik, hangoztatva, hogy ezeket az értékeket meg kell védeni a radikálisoktól, az ellenzéki Fidesz “a polgári erők gyűjtőpártjaként harcot hirdet a baloldal bűnöző klikkje ellen”, hozzátéve, hogy 1956-ban “hasonló ellenséggel szemben folyt a harc.”

Hatalmas múzeum

A baloldali Der Tagesspiegel kommentárjában egyenesen “tragédiához” hasonlította azt, ami ma a forradalom évfordulója kapcsán Budapesten történik. Az újság beszámolt arról, hogy a konzervatívok – akik hetek óta követelik a hazugsággal vádolt Gyurcsány Ferenc lemondását, azt hangoztatják: az 1956-os nemzeti felszabadítási harc még nem zárult le, s ugyanazok az “árulók” vannak hatalmon, akik akkoriban. Ezek ellen az “árulók” ellen egy demokratikus választásokon ugyanakkor nem tudtak győzelmet szerezni – tette hozzá a lap.
A szocialisták pedig – folytatta a Der Tagesspiegel – minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az ünnepségek kapcsán bizonyítsák kormányképességüket. Ily módon Magyarország – épp 1956 ötvenedik évfordulóján – még soha nem volt olyan megosztott, mint ma – hangsúlyozta a lap.

A Süddeutsche Zeitung első oldalán, vezető helyen egy 1956-os fotót közölt, amelyen a romos házak között egy, a felkelők által hatalmukba kerített orosz páncélos látható, rátűzött magyar zászlóval. A képaláírásban ugyanakkor a baloldali újság kiemelte: Budapest belvárosa ezekben a napokban egy “hatalmas múzeum”. Mindenütt katonai járművek emlékeztetnek a kommunista uralom elleni, ötven évvel ezelőtti népfelkelésre.


Nagy Imre megítélése ellentmondásos


A The Times szerint 1956 legnagyobb áldozata a kommunizmus globális vonzereje volt. A kommunista pártok körében zűrzavar tört ki; az egyébként is kicsi Brit Kommunista Párt tagságának negyedét elvesztette, és a baloldal több nagy neve örökre besározódott a szovjet elnyomás elítélésének elmulasztása miatt. A Szovjetunió és csatlós kormányai még 30 éven át nem hullottak szét, de az első repedések 1956-ban, Budapesten jelentek meg – áll a The Times hétfői elemzésében.


A liberális irányzatú Financial Times szerint Nagy Imre megítélése máig ellentmondásos. Miniszterelnökként politikai foglyokat engedett szabadon, és enyhítette Rákosi sztálinista terrorját, ami népszerűvé tette. Soha nem tiltakozott azonban, amikor kollégáit elbocsátás, börtön vagy kivégzés fenyegette, sőt 1956-ig az egypárti uralommal szembeni bármilyen kompromisszum az ő számára is elképzelhetetlen volt. A lap szerint első pillantásra bizarrnak tűnhet, hogy a forradalmárok, miközben szovjet tankokkal vívtak utcai harcokat, Nagy Imrétől várták, hogy vezesse őket. Sok történész szerint mindazonáltal a harcolók zöme valamilyen megreformált szocializmust vagy szociáldemokráciát szeretett volna, ami Nagy Imrét logikus szövetségessé tette.


A válság idején azonban Nagy képtelen volt arra, hogy mérsékelje a lázadók követeléseit, vagy rábírja a szovjeteket a “maximális válaszlépés” elkerülésére – áll a Financial Times elemzésében. Rainer János, az 1956-os Intézet igazgatója a lapnak úgy fogalmazott: Nagy Imrének nem a forradalom idején nyújtott teljesítménye miatt van helye a magyar hősök között; a róla alkotott véleményt az az emlékezet határozza meg, hogy makacsul védelmezte a forradalom értékeit.


A Financial Times szerint a szocialisták a 90-es évek eleje óta Nagy Imre örökösének tekintik magukat, ettől az érveléstől “sokan rosszul lesznek a jobboldalon”, de Nagy Imréről ők sem tudnak egyezségre jutni; a jobboldaliak közül számosan virágot helyeznek el sírján minden októberben, mások szerint azonban Nagy Imre is csak egy volt a kommunisták közül. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy véli: túl sok politikus igyekszik kiaknázni 1956-ot, és ezzel megmérgezi az ünnepségek légkörét. A politikus azt mondta a brit lapnak, hogy “át kell lépnünk a saját árnyékunkon … az ’56-os évforduló kifogástalan alkalom arra, hogy lezárjunk egy időszakot történelmünkben”.


56’ évfordulója a társadalmi törés illusztrációja


Soha megemlékezés még nem illusztrálta annyira a magyar társadalom megosztottságát, mint az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának megünneplése: az ellenzék bojkottálta a kormányfő megszólalásával történő hivatalos ünnepségeket, a köztársasági elnök a Kossuth téri tüntetőket bátorította, a történelmet alig ismerő magyar fiatalok hőse pedig Kádár János – vélte hétfői helyszíni tudósításában a Libération című francia napilap.


A baloldali párizsi újság másfél oldalon foglalkozik az évforduló körüli politikai vitákkal. Magyarországon mindenkinek megvan a maga 56-ja: a miniszterelnök lemondását sürgető, nyilas zászlókat lengető tüntetőket támogatja a Fidesz, és azok alkotmányos jogainak tiszteletben tartására kérve a rendőrséget, a köztársasági elnök is bátorította őket. Az egykori nómenklatúra és a kommunisták utódjainak számító MSZP jelenlegi vezetői valamennyien 1956 után születtek és a közös ünneplésre szólítottak fel, de a hazafias jobboldal szerint a mai szocialisták az MSZMP azon vezetőinek örökösei, akik vérbe fojtották november 4-én a forradalmat. A Fidesz önmagát tekinti a felkelők örökösének és bojkottálta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólalásával történő hivatalos megemlékezéseket – foglalta össze a Libération.


A lapnak nyilatkozó Priszka Tamás egykori felkelő azt kifogásolja, hogy a magyar miniszterelnök Apró Antal unokáját vette feleségül. Maléter Pálnak, a Nagy Imre-kormány halálra ítélt és kivégzett honvédelmi miniszterének özvegye a lapnak elmondta: hívőként és konzervatívként 1998-ban a Fideszre szavazott, de mára kiábrándult a “balkáni hangulatból, amit teremtettek”. Gyenes Judit szerint az nem jobboldaliság, amit a Fidesz hirdet, mert egy nagy párt vezetői nem támogathatnak utcai megmozdulásokat. Maléter özvegye tiltakozik az 56-os szimbólumok kisajátítása és a megosztás ellen, amely lehetetlenné teszi a közös emlékezést.


Zűrzavarossá vált a kelet-európai politikai élet

“Zűrzavarossá vált a kelet-európai politikai élet, s …. Magyarországon a legnagyobb a zűr” – írta hétfőn, az 1956-os forradalom napján közölt cikkében a washingtonpost.com, a The Washington Post internetes kiadása a magyarországi, lengyelországi, csehországi és szlovákiai helyzetre utalva.


Meg nem nevezett szakértőkre hivatkozva azzal magyarázza “a kelet-európai zűrzavart”, hogy “kimerítették az embereket e térségben az EU- és NATO-csatlakozás érdekében hozott gazdasági áldozatok évei”, s csak “növeli elégedetlenségüket, hogy elmaradt az azonnali meggazdagodás, amelyről sokan azt hitték, hogy együtt jár majd az EU-taggá válással”.


Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a szovjetellenes magyar felkelés évfordulójának emlékeztetőül kell szolgálnia a világ számára. Arra kell emlékeztetnie szavai szerint, hogy nagylelkűen kell segíteni a politikai üldözések áldozatait. „Ma a közömbösség is “sokkal nagyobb” az üldözöttekkel szemben, mint akkor volt” – tette hozzá.


A swissinfo svájci internetes hírportál áttekintette az évforduló alkalmából, hogyan reagáltak a svájciak a magyar forradalomra, felidézve az alpesi országban lezajlott rokonszenvtüntetéseket és az ott szervezett segélyakciókat, végül azt taglalva, hogyan fogadott be az ország 14 ezer magyar menekültet 1956 novemberében és decemberében.


A félelem légkörét gerjesztik egy publicista szerint


Az OhmyNews dél-koreai online-újság, amely rendszeresen közöl szerkesztett cikkeket hazai és külföldi olvasóinak tollából, hétfőn feltett internetes portáljára egy John Horvath névvel jegyzett anyagot, amely “szégyenletesnek” nevezi a parlament előtti “békés és törvényes tüntetés” rendőri feloszlatását, úgy vélekedve, hogy ez a lépés “semmibe veszi a demokráciát és az emberi jogokat”. Később azt írja a szerző, hogy a tömegtájékoztatás és a hatóságok “a félelem légkörét gerjesztették” az október 23-át megelőző napokban, s név szerint is megemlíti ebben az összefüggésben Lendvai Ildikót, az MSZP frakcióvezetőjét.


Rossz helyzetben a magyar gazdaság


A forradalom évfordulójának napján közölt egy írást Magyarország gazdasági helyzetéről, Magyarország és az EU kapcsolatrendszeréről az euobserver.com független internetes hírszolgálat, amely az Európai Unióval kapcsolatos hírekre szakosodott.


A Csáth Magdolna közgazdász, egyetemi tanár nevével jegyzett írás szerint a magyar gazdaság “rossz állapotban van, a munkanélküliség folyamatosan nő, főleg a fiatalok körében, … a kis agrárgazdaságok képtelenek ellenállni a 15 régi tagállam sokkal jobban támogatott gazdái által támasztott tisztességtelen versenynek, … agyontámogatott, olcsó és rossz minőségű, gyakran az egészségre is veszélyes élelmiszer ömlik be a magyar piacra”.


“Az emberek és szolgáltatások szabad mozgása csak egy irányba működik, … az agyelszívás folytán Magyarországot megfosztják egyetlen erejétől, az értékes emberi tőkétől is” – olvasható az írásban.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik