Térdre kényszerítjük az iraki lázadókat, mert nem engedhetjük, hogy elvegyék a béke és a szabadság lehetőségét az iraki néptől – hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter a nagyköveti konferencián mondott beszédében. Kiemelte: az iraki helyzet egyenes mederbe kerülésével az európai közvélemény is megérti majd, hogy jól döntöttek.
Felidézte, hogy a múlt héten Washingtonban járt a bolgár külügyminiszter és elmondta, hihetetlen nyomás nehezedik rájuk, hiszen két bolgár állampolgárt elraboltak és kivégeztek, ám a bolgár nép tisztában van azzal, mit kockáztatnának, ha a bolgár katonák emiatt kivonulnának Irakból.
Powell hangsúlyozta, hogy Szaddám Huszein 12 éven át vette semmibe a nemzetközi közösséget, tömegpusztító fegyvereket használt saját népe ellen és “megvolt a kapacitása” további fegyverek bevetésére a külvilággal szemben. “Az Egyesült Államok nem marad Irakban, és nem tör sem Irak szuverenitására, sem pedig olajára” – jelentette ki.
Majd közölte: a Bush-adminisztráció a kezdetektől fogva érdeklődik Közép-Európa iránt, példaként hozva fel, hogy az elnök első külföldi útja Lengyelországba vezetett 2001. júniusában. Hozzátette: Bush akkor arról beszélt, hogy a mesterséges határokat el kell törölni Európában és aki csak megteheti, csatlakozhasson a NATO-hoz. “Önök a térségben elérték fő céljaikat, jövőképük tiszta, a szabadságot magukévá tették, ami a transzatlanti kapcsolatokban is megmutatkozik” – szögezte le Colin Powell.
Az amerikai diplomácia irányítója szerint a nemzetközi biztonságot ma már nemcsak a fegyverek, hanem az AIDS, a nők és a kisebbségek elnyomása, valamint az emberkereskedelem is alapvetően veszélyezteti, amelyekkel szemben keményen fel kell lépni. Szólt arról, hogy George W. Bush nagy szabású fejlesztési programot dolgozott ki, amelynek keretében például 15 milliárd dollárt fordítanak az AIDS elleni küzdelemre világszerte.
Kérdésre válaszolva Colin Powell elmondta: az ENSZ hasznos és hatékony szervezet, de “kissé nehézkes a felépítése”. Szerinte, különös tekintettel az új kihívásokra, talán megfelelő alkalom lenne a közeljövőben a világszervezet esetleges átszervezése, ám a Biztonsági Tanács reformja kapcsán nincs pontos elképzelése.
Magyarországról – bővebben
Colin Powell nagy jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország katonáival aktívan részt vesz az iraki és az afganisztáni misszióban. “Mélyreható a barátság az Egyesült Államok és Magyarország között, ami már sok nehéz időszakot átélt. Ezt a barátságot az önök EU-tagsága sem változtatja meg, sőt elmélyíti” – fogalmazott Colin Powell, aki az EU és a NATO széles körű bővítését egyaránt történelmi fontosságúnak nevezte.
Kitért arra, hogy Magyarország “stabilitást hozott a Balkánra és az USA komoly szövetségese a terrorizmus elleni harcban. Mint mondta, legutóbb 2001. májusában – már külügyminiszterként – járt Budapesten, és akkor, a szeptember 11-i események előtt négy hónappal még egészen más volt a nemzetközi helyzet.
Szerinte Magyarország sok olyan egyedi tapasztalattal, különleges értékekkel rendelkezik, amellyel segítheti más országok demokratikus fejlődését, például Irakban is. Ezek közé sorolta az egypártrendszerből a többpárti demokráciába való áttérést, valamint az oktatás, a vízgazdálkodás, a fejlett technológiák, az innováció területét. “Magyarország az új korszak hírnöke” – mondta Colin Powell.
Kovács László külügyminiszter a Powell-beszédre röviden reagálva felvetette: Budapesten létre lehetne hozni egy nemzetközi intézményt, amely a demokrácia terjesztésével foglalkozna, felhasználva a régió tapasztalatait, “hogy a világ stabilabbá váljon.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
