Tájékoztatásuk szerint a bővítés időpontjára valamennyi csatlakozó ország befejezi az élelmiszerbiztonsággal és állategészségüggyel kapcsolatos uniós jogszabályok és rendelkezések átültetését a nemzeti jogrendbe. Ez idő szerint már csak ezek végrehajtásával kapcsolatban maradt néhány nyitott kérdés, de a bizottság folyamatos érintkezésben van a csatlakozók illetékes hatóságaival, s arra számít, hogy ezek is időben rendeződni fognak.
A csatlakozó országok jelentős előrehaladást értek el az utóbbi hónapokban az élelmiszerbiztonság terén – erősítette meg a bizottsági véleményt az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi kérdésekkel megbízott tagja. David Byrne közleményében ugyanakkor jelezte: a csatlakozó országoknak a jövőben továbbra is szigorúan ellenőrizniük kell az élelmiszerbiztonságra vonatkozó előírások betartását.
David Byrne március elején még exporttilalmat és üzembezárásokat helyezett kilátásba a csatlakozó kelet-európai országokban az élelmiszeripari üzemek higiéniai hiányosságai miatt. Akkor azt nyilatkozta a Berliner Zeitungban, hogy elsősorban a tejipari és a húsfeldolgozó üzemek nem felelnek meg az uniós előírásoknak.
A védzáradékok eszközének alkalmazására az egy éve aláírt csatlakozási szerződés ad lehetőséget olyan esetekben, amikor valamelyik tagállam nem tesz eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeinek, s emiatt fennáll a veszély, hogy zavarok keletkeznek az egységes belső piac működésében. Ekkor a bizottság javaslatára és a tanács döntése alapján az adott területen átmenetileg korlátozhatják az érintett országnak a tagsághoz fűződő jogait.
A bizottsági illetékesek figyelmeztettek arra, hogy a jövőre nézve – a május 1-jén hatályba lépő szabályok és rendelkezések be nem tartása esetén – ez a lehetőség továbbra sem zárható ki. Az unió a csatlakozások után is szigorúan figyelemmel fogja kísérni ezek végrehajtását.
A pillanatnyi állapotokat azonban úgy jellemezték, hogy a bizottság tavaly novemberi megfigyelési jelentéseinek közzététele óta a csatlakozó országok “óriási előrehaladást” értek el az uniós jogszabályok átültetésében. Jó úton haladnak afelé is, hogy élelmiszer-feldolgozó üzemeik megfeleljenek a szigorú és részletes uniós szabványoknak.
A csatlakozási szerződés alapján Csehországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon és Szlovákiában számos vágóhíd és élelmiszer-feldolgozó üzem kapott legfeljebb hároméves haladékot a követelmények teljesítésére.
Ezek listája azonban az elmúlt egy évben is folyamatosan változott, mert egy részük időközben befejezte a szükséges korszerűsítéseket, másokat bezártak. Van az érintett üzemeknek egy olyan további csoportja is, amely a csatlakozástól számítva legfeljebb egyéves haladékot kaphat az előkészületek befejezésére; ezek az EU által előírt higiéniai szabályoknak már valamennyien megfelelnek, más jellegű követelmények teljesítéséhez azonban még időre van szükségük.
A tagállamok szakértőiből álló élelmiszer- és állategészségügyi állandó bizottság csütörtökön fogadta el – túlnyomórészt egyhangúlag – azokat a javaslatokat, amelyeket a listák ennek megfelelő módosítására tett a brüsszeli bizottság.
A tíz csatlakozó országban összesen 1006 élelmiszer-feldolgozó üzem kapott hosszabb-rövidebb haladékot, az ezekben az országokban működő összesen 12 ezer ilyen vállalatnak körülbelül a 8 százaléka.
Az átmeneti rendelkezések hatálya alá eső üzemek a csatlakozást követően is folytathatják a termelést, de termékeiket csak a belföldi piacon értékesíthetik, más tagországokban nem.
A bizottsági illetékesek felhívták a figyelmet arra, hogy ennek nem élelmiszerbiztonsági, hanem szerkezeti okai vannak. Vagyis nem arról van szó, hogy ezek az üzemek csak a hazai piacon értékesíthetnének nem elég biztonságos termékeket. Élelmiszerbiztonsági szempontból velük sincs probléma, és inkább versenypolitikai szempontokkal függ össze, hogy amíg nem felelnek meg minden tekintetben az uniós szabványoknak, más tagországokba nem exportálhatnak.
