Belföld

Draskovics lassabban csökkentené a hiányt

Londoni bankárokkal és elemzőkkel találkozva Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt mondta, hogy minden bizonnyal lassítani kell az államháztartási hiány csökkentésének ütemét.

Draskovics azt mondta, hogy Magyarország 2005-ben és a további években évi 0,5 százalékponttal fogja csökkenteni az államháztartási hiányt a GDP arányában, a korábban tervezett 1 százalékpontos ütem helyett – idézett a Dow Jones hírügynökség több elemzőt, akik részt vettek a zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen.

A pénzügyminiszter azzal indokolta ezt az elhatározást, hogy a kiadáscsökkentés nehezíti a gazdaság helyzetét, árt a kormány népszerűségének és politikai kockázattal jár – mondták a nevük elhallgatását kérő elemzők. Draskovics hozzátette, hogy az idei, GDP-arányosan 4,6 százalékos deficitcél szilárd, ebben nincs kompromisszum – mondták az elemzők.

Londoni elemzőknek is feltűnt az a felvetése, hogy lassítani kellene a deficitcsökkentés ütemét. A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) pénteki feltörekvő piaci helyzetjelentése ugyanakkor negatív fejleményként értékelte, hogy Draskovics Tibor Londonban elemzőknek kilátásba helyezte a költségvetési kiigazítás ütemének lassítását, a GDP arányában mért évi 1 százalékpontról fél százalékpontra mérsékelve a hiánycsökkentés mértékét. A DrKW szerint az 1 százalékpontos éves ütemről szóló korábbi elképzelést a piac “mentőangyalnak” tekintette, főleg a tavalyi deficitcél jelentős túllépése után.

Túl nagy a teher

Magyarországnak a következő (az eurócsatlakozást előkészítő) időszakban meg kell teremtenie a gazdasági stabilitást, rendkívüli ütemben fejlesztenie kell az infrastruktúrát, és széles értelemben javítania kell a versenyképességet, ami így együtt “egy kicsit sok” – mondta Draskovics Tibor.

A pénzügyminiszter hozzátette: nyilvánvaló, hogy az eurócsatlakozáshoz szabott maastrichti feltételrendszert “nem a felzárkózó gazdaságoknak találták ki”, mégis teljesíteni kell a stabilitási feltételeket.

Nem kell sietni az euróval

Draskovics Tibor pénteki tájékoztatóján azt mondta ugyanakkor, hogy az euró meghonosításával nem kell feltétlenül sietni. Megismételte – amit előző napi, londoni befektetők és elemzők előtt tartott előadásában már kijelentett -, hogy teljesen helyénvalónak tartaná a 2009-2010-es euróbevezetési dátumot (az eredeti, de már felülvizsgálat alatt álló céldátum 2008).

A Dresdner pénteki londoni elemzése szerint ez a valószínű halasztás sem javítja a deficitcélok teljesítésének kilátását.

“A miniszteri szellem”

A miniszter szerint jogi kényszer nincs az eurócsatlakozási céldátum megnevezésére, de jelenleg mintegy 8 milliárd euró külföldi pénz van magyar állampapírokban, és nem lehet elbizonytalanítani a hosszú futamú konstrukciókat tartó, vagyis a magyar konvergencia-folyamatra játszó befektetőket.

Az MTI kérdésére, hogy egyetért-e a londoni feltörekvő piaci elemzők rendre hangoztatott véleményével, miszerint Magyarországnak minél kevesebb időt – lehetőleg csak a minimálisan előírt két évet – kellene eltöltenie a valutauniós csatlakozás előtt kötelező ERM-II. átváltási rendszerben, Draskovics Tibor azt mondta: ezekre az elemzői felvetésekre azt a viszontkérdést szokta feltenni, hogy mi az a veszély, “ami ma nincs, és ha benne lennék az ERM-II.-ben, akkor lenne”. – Erre általában nincs válasz – tette hozzá.

Draskovics Tibor mindazonáltal nem szólt arról – ahogy előző napi előadásában sem -, hogy Magyarország mikor léphet be az ERM-II.-be.

Az MTI kérdésére, hogy a Fitch Ratings – a magyar szuverén adósságra egyedüliként negatív kilátást érvényben tartó nagy hitelminősítő – szakértőivel tartott megbeszélésén észlelt-e tényleges leminősítésre utaló hajlamot a cég részéről, a miniszter azt mondta: személyes véleménye szerint az általa ismertetett magyar alapfolyamatok alapján nem vetődhet fel a visszaminősítés.

Draskovics Tibor találkozott Gordon Brown brit pénzügyminiszterrel is. Elmondta: Brown megerősítette a legnagyobb nettó befizetők közös szándékát az EU-költségvetésnek a GDP 1 százalékán történő befagyasztására. A megbeszélésen a magyar pénzügyminiszter kifejtette: a magyar álláspont szerint a fő kérdés az, hogy meglegyenek a hagyományos közösségi politikák, valamint a bővítésből adódó költségek teljes finanszírozásának forrásai. Draskovics Tibor a hétvégén részt vesz az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (ECOFIN) dublini ülésén.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik