Belföld

Infláció – a vártnál borúsabb MNB-prognózis

Az elemzői várakozásokat is meghaladó inflációval, a korábbi előrejelzéshez képest lassabb növekedéssel számol az MNB. Félő, állítja, hogy a Draskovics-csomag kevés a kormányzati hiánycél eléréséhez.

A jegybank „Jelentés az infláció alakulásáról” című tanulmánya szerint az infláció a piaci folyamatok által előidézettnél (az inflációs várakozások emelkedése és a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése) is jobban
Infláció – a vártnál borúsabb MNB-prognózis 1

emelkedik a 2004 januárjától bevezetett kormányzati intézkedések következtében. Az elemzés szerint az indirekt (főleg az áfa és a jövedéki) adók emelése mintegy két százalékponttal járul hozzá a fogyasztói árindex növekedéséhez.

Az MNB szerint 2004 második felétől a korábbi gyors fogyasztásbővülés megtorpan, s a tervezett fiskális keresletszűkítés is az áremelkedés ütemének csökkenése irányába hat. Az inflációs nyomás a bérköltségek oldaláról is csökkenhet az év második felében, amennyiben a gazdasági szereplők az indirekt adók árnövelő hatását egyszeri árszintemelkedésként értelmezik, és az infláció gyorsulása nem épül be tartósan az inflációs várakozásokba – ad némi okot a reménykedésre a jegybanki elemzés a jövő évi infláció kapcsán.


Stabillizálódó forintpiac?

Míg az MNB inflációs jelentésének közzététele előtt 261,80 forint körül jegyezték az eurót, a jelentés közzététele után mintegy 1,60 forinttal gyengébben, 260,25/50 forinton kereskedtek a közös valutával. A forint helyzete tehát 50 bázisponttal 7,78 százalékra javult a sáv erős oldalán. Kereskedők annak tulajdonítják a forint erősödését, hogy a piac lényegében arra számított, amit a jegybanki jelentés tartalmazott: felfelé korrigált inflációra és redukált gazdasági növekedésre, ám ez önmagában még nem feltétlenül oka a forint erősödésének. Barcza György, az ING Bank elemzője ehhez hozzáteszi, hogy míg a jelentés előtt a piacra a kamatemelési várakozás volt a jellemző, addig a jelentés és a Járai Zsigmond jegybankelnök által mondottak éppen ennek az ellenkezőjét valószínűsítik, legalábbis hosszú távon. A piacon két-három hónapos távlatban még mindig adnak esélyt, ha nem is túl sokat, a kamatemelésnek. Barcza György szerint a stabil piacra jellemző az, hogy egy kedvezőtlen inflációs adat megjelenésekor a forint a várakozásokkal ellentétben erősödni kezd, ami összességében jó jelnek tekinthető.

Infláció: egy százalékkal feljebb


Mindezek az áremelkedés ütemének csökkenése irányába ható folyamatok azonban az MNB szerint már kevésnek bizonyulnak a korábban várt inflációs adatok eléréséhez. Így e feltételek mellett a jegybank 2004 decemberére 6,9 százalékos, 2005 decemberére pedig 4,3 százalékos fogyasztói árindex előrejelzést tart valószínűnek.


A két adat közül a 2004-re vonatkozó becslés jóval meghaladja a jegybank saját korábbi prognózisát (ez 2004 év végére 5,9 százalék, 2005 decemberére 4,0 százalék volt), és alaposan meglepte a piaci elemzőket is, akik 6,3 százalékos előrejelzést vártak a nemzeti banktól erre az évre.


A jegybank az idei éves infláció ütemét 6,6 százalékról 7,4 százalékra emelte, az éves átlagos infláció 2005-ben pedig 4,7 százalék lesz a korábban várt 4,2 százalékkal szemben.


Petschnig: az MNB gerjeszti az inflációt


“A Magyar Nemzeti Bank hétfőn kiadott prognózisával gerjeszti az inflációt, hiszen valamennyi hazai elemzőnél jóval magasabb áremelkedést vár decemberre, illetve 2004 egészére” – mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Szerinte az MNB a legfrissebb inflációs prognózis készítése során minden feltételt a lehető legpesszimistábban vett figyelembe. Ráadásul – teszi hozzá az elemző -, “ha az MNB 2004 decemberére 6,9 százalékos inflációt vár, akkor az áthúzódó hatások miatt a jövő decemberi adekvát adat 6 százalék lenne”. A Pénzügykutató főmunkatársa szerint ezzel a prognózissal “saját hitelességét kérdőjelezi meg a jegybank”.


Az ING Bank elemzője, Barcza György a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy az MNB előrejelzése valamelyest meghaladja ugyan saját várakozásaikat, a prognózis miatt azonban még nem kell feltétlenül temetni az inflációt (vagy annak kívánatos csökkenését). Magyarázatként az elemző hozzáfűzi: a jegybank számításai során több olyan adatot használt, amelyek már a jelen pillanatban is kedvezőbbek a számításokban szereplőknél. Példaként Barcza György a versenyszféra bérinflációját és az MNB által számolt euró/forint árfolyamot említi. (A jegybank a januári átlagokkal megegyező 264,6 forint/euróval számolt, ami jóval gyengébb forintot feltételez erre az évre. Jelenleg 260,25/50 forinton mozog az euró).



Infláció – a vártnál borúsabb MNB-prognózis 2

Lassabb növekedés, magasabb hiány, változatlan alapkamat


Az MNB csökkentette a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát is: az idei évre 3,1 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővülést vár, szemben a korábbi, novemberi prognózisában szereplő 3,2 százalékkal. A jövő évre 3,2 százalékos GDP-növekedéssel számol, szemben a 3,6 százalékos novemberi előrejelzéssel.


A jegybank elnöke a jelentés közzétételét követően elmondta, hogy a kormány bejelentett intézkedései ellenére látják annak kockázatát, hogy az államháztartás hiánya – “legalábbis további intézkedések nélkül” – a tervezett GDP-arányos 4,6 százaléknál magasabb legyen. A jegybank értékelése szerint a jelenleg elfogadott költségvetési intézkedések (Draskovics-csomag) mellett idén az államháztartás GDP-arányos hiánya – szemben a kormány 4,6 százalékos hiánycéljával – 5,3 százalék lesz.


Nem okozott meglepetést a Monetáris Tanács másik döntése, amely az alapkamatot változatlanul hagyta 12,5 százalékos szintjén. Járai Zsigmond jegybankelnök a kamatszinttel kapcsolatban annyit mondott: jelenleg Magyarországon szigorú monetáris kondíciók vannak, és viszonylag magasak a kamatok. “A kamatszintet addig fenn kell tartani, amíg a pénzügyi befektetők kockázati megítélése nem javul – mondta. – Erre látunk lehetőséget az év folyamán.”





































Az MNB előrejelzése, összevetve más prognózisokkal
2004
2005
Fogyasztói árindex (december/előző év december, százalék)
MNB *
6,9
4,3
Európai Bizottság (2003. október)
5,1
3,8
Reuters-felmérés (2004. január)
6,0
4,3
Fogyasztói árindex (éves átlagos növekedés, százalék)
MNB *
7,4
4,7
Consensus Economics (2004. január)2
6,6
4,3
Európai Bizottság (2003. október)
6,1
4,1
IMF (2003. szeptember)
5,5
n.a.
OECD (2003. november)
6,5
4,5
Reuters-felmérés (2004. január)
6,6
4,6
GDP (éves növekedés, százalék)
MNB *
3,1
3,2
Consensus Economics (2004. január)2
3,0
3,6
Európai Bizottság (2003. október)
3,3
3,9
IMF (2003. szeptember)
3,5
n.a.
OECD (2003. november)
3,3
3,8
Reuters-felmérés (2004. január)
3,0
3,6
Folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euróban) 1
MNB *
4,1
3,3
Consensus Economics (2004. január)2
4,1
3,7
Reuters-felmérés (2004. január)
4,5
4,1
Folyó fizetési mérleg hiánya (a GDP százalékában) 1
MNB *
5,2
3,9
Európai Bizottság (2003. október)
4,9
4,6
IMF (2003. szeptember)
5,4
n.a.
OECD (2003. november)
5,5
5,5
Államháztartás ESA-hiánya (a GDP százalékában)
MNB *
5,3
4,3
Consensus Economics (2004. január) 2, 3
4,7
3,9
IMF (2004. február) 4
5,3
n.a.
Reuters-felmérés (2004. február) 3, 5
5,0
n.a.
* Az MNB előrejelzései ún. feltételes előrejelzések. Bizonyos gazdaságpolitikai változókra (monetáris és fiskális politika) és egyes külső feltevésekre (dollár árfolyam, olajár) nem feltétlenül a legvalószínűbb esetet vesszük alapul, az előrejelzés rögzített szabályok alapján készül. Így az MNB előrejelzések nem
mindig hasonlíthatók össze másokéval közvetlenül.
Források: Európai Bizottság Economic Forecasts, Autumn 2003; OECD Economic Outlook (2003. november); IMF World Economic Outlook (2003. szeptember).
1 A 2003-ban érvényes fizetési mérleg módszertan szerint (újrabefektetett jövedelmek nélkül).
2 A Consensus Economics Inc. (London) “Eastern Europe Consensus Forecasts” felmérése alapján. A fizetési mérlegnél a felmérés dollárban adja meg az előrejelzéseket, amelyeket a 2003. végi euró/dollár
keresztárfolyammal számítottuk át.
3 A Consensus Economics és a Reuters-felmérésbeli válaszokat is ESA-hiányként értelmezzük.
4 Az IMF 2004.évi, IV.cikkely szerinti konzultáció megbeszéléseinek előzetes megállapításai.
5 A február 3-i rendkívül, tematikusi Reuters-felmérésből számított eredmény.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik