Máshol, máskor akár optimizmust is sugallhatott volna Marczali Gábornak, a Bábolna Részvénytársaság vezérigazgatójának bejelentése: tavaly 40
milliárd forint forgalmat bonyolított le a társaság, ami a 2002. évi árbevételhez képest 7 milliárd forintos, 18 százalékos növekedést jelent. A hazai baromfiágazat jelenlegi helyzetében azonban az eredményjavulás, pontosabban az eredménytelenség enyhülése sem változtat azon a tényen, hogy egyre romlanak a Bábolna Rt. privatizációjának feltételei.
Profiltisztítás
A Bábolna Rt. profiltisztítást is végrehajt ebben az évben. Ennek érdekében egyfordulós nemzetközi pályázat útján értékesíti a Bábolna Tetra Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft-ben lévő 100 százalékos üzletrészét. A pályázat feltételei között szerepel a leányvállalatnál foglalkoztatottak megtartása és az, hogy a kollektív szerződés a szakszervezet beleegyezése nélkül két évig nem módosítható.
Marczali Gábor a múlt év legnagyobb sikerének azt tartja, hogy csaknem 5 milliárd forintos eredményjavulást értek el, s így körülbelül 2,8 milliárdra sikerült csökkenteni a társaság veszteségét.
Mint mondta, hasonlóan fontos eredmény, hogy a baromfiágazatban zajló nagyfokú visszaesés, illetve válság ellenére is sikerült egyben tartani és növekedési pályára állítani az 5 ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat és 25 ezer partnere (vállalkozások és családok) közötti integrációt. Az idei évben további eredményjavulásra számít a vezérigazgató, aki 50-100 millió forint közötti eredménnyel számol.
Bérleti szezon
Nem a január elejétől egy évre a Hajdú-BÉT-től átvett debreceni baromfifeldolgozó telep a Bábolna Rt. egyetlen bérleménye. A társaság ugyancsak kibérelte a törökszentmiklósi hűtőházat, amelyben logisztikai központot létesít.
A túltermelési válsággal küszködő baromfiágazat zászlóshajója nincs könnyű helyzetben. Időről időre felmerül ugyan a Bábolna Rt. privatizációja, ám erre ma nincs reális esély. Annál is kevésbé, mert az állami vagyonkezelő a hírek szerint szeretné nemzeti tulajdonban tartani a társaságot. Magyar befektetőket azonban eddig hiába vártak.
Egy ekkora cég túlságosan nagy falat a jelenlegi piaci helyzetben a hazai szereplőknek. Jellemző, hogy korábban éppen az a Hajdú-Bét volt az egyetlen komoly érdeklődő, amely most maga is csődbe ment. Eszközeit a Bábolna bérelte ki állami pénzből.
De az ÁPV Rt.-től a hírek szerint kért 3 milliárdos bérleti kölcsön meglehetősen soknak tűnik az évi 240-250 millió forintra tehető díjtételhez képest. Elemzők ezért azt gyanítják, hogy a Bábolna vezetői az üzemek megvásárlásáról tárgyalnak a Hajdú-BÉT főtulajdonosa, a Wallis Rt. képviselőivel. A tárgyalások nyomán formálódó baromfiipari csúcsüzem magánosítása azonban már valóban csak külföldi tőke bevonásával képzelhető el.
Az állam önmaga ellenszere
Az állam szerepe meglehetősen kétes a baromfiágazatban. Az állami köldökzsinóron Bábolnának juttatott segélyek ugyanis időről időre újabb túlkínálatot gerjesztenek az egyébként is túltermelési válságtól sújtott ágazatban. Ez a többi piaci szereplőt is ellehetetleníti. Jól példázza ezt a Hajdú-BÉT csődje.
A debreceni üzemek adófizetők pénzéből történő bérlésével csupán az önmaga okozta piaci anomáliát kezeli jól-rosszul az állam. Vélhetően ezt érzékelik a potenciális befektetők, akik egyelőre kivárnak. Mondván: adják majd még olcsóbban Bábolnát, akár az időközben esetleg általa felvásárolandó Hajdú-BÉT-tel együtt is.
