Belföld

Társadalmi szerepet vállaló cégek

A haladó gondolkodású cégek tevékenységük társadalmi, környezeti hatásairól is beszámolót tesznek közzé.

Egyszer mit sem reagált érintettjei problémáira, máskor súlyos árat kellett fizetnie az elvesztett bizalomért a Royal/Dutch Shellnek. A multinacionális társaságot az 1990-es évek elején nigériai tevékenysége miatt értek súlyos vádak, sőt New Yorkban mindmáig per folyik ellene. A cég akkor az egyik törzs, az ogoniak problémáit tulajdonképpen nem is “csak” negligálta, hanem a vád szerint a katonai rezsimet pénzelve fegyveresen “oldotta meg”. A falvak felégetésével, a helyi mozgalom vezetőinek felakasztásával és a Shell e törzs területéről való kivonulásával végződő esetben a helyiek azért próbáltak kárpótlást kérni, mert a katonaság segítségével erőszakkal elvett földjeiken rendre szivárgó, s a helyi agrárvidék talaját tönkretevő olajvezetékek tömegét vezette át a Shell.

KÍNOS ESET. Az olajcég eredményein – akkor – mindazonáltal nem hagyott nyomott a kínos eset. Ám amikor néhány évvel később újabb ellentmondásos ügybe keveredett – elsüllyeszteni szándékozta az Északi-tengeren kivénhedt fúrótornyát -, világossá vált, hogy az érintettjei bizony emlékeznek az évekkel korábbi tisztességtelen megoldásra. A Shell hihetetlen ellenállást volt kénytelen megtapasztalni a környezetvédők és a fogyasztók oldaláról egyaránt: a meghirdetett bojkott miatt

például németországi forgalma 40 százalékot esett. A cég e nyomásra végül jobbnak látta – minden meggyőződése ellenére – elfogadni a Greenpeace javaslatát, partra vontatni és szétszerelni a fúrótornyot.


Társadalmi irányelvek 

A globális jelentéstételi kezdemé-nyezés (GRI) irányelvgyűjtemény, amely azt segíti, hogy miként lehet sok érintett szemszögéből értékelni egy vállalat működését.

GAZDASÁGI OLDAL: A szokásos pénzügyi, számviteli mércéken túl azon közvetett és közvetlen hatások számbavételét is javasolja, amelyeket gazdasági rendszerekre, illetve az érintettek gazdasági helyzetére tesz a cég – elismerve, hogy ennek szabályai és mérőszámai még javában alakulnak.

KÖRNYEZETI SZEMPONT: Élő és élettelen természeti rendszerekre, ökoszisztémákra gyakorolt hatások, tehát nem csupán a kibocsátások mértéke, hanem az is, hogy arra miként reagál, hogyan viseli a környezet.

TÁRSADALMI NÉZŐPONT: Helyi, nemzeti és globális szinten egyaránt javasolja a hatások számbavételét, amelyek részben az immateriális javak, az emberi tőke, a hírnév “számítását” jelentik, de olyan kvalitatív elemek vizsgálata is idetartozik, mint a belső gyakorlat, írásos dokumentumok, eljárási rendek, menedzsment eszközök elemzése.

Az érintettek bizalmának kijátszása ily módon többszörösen – elvesztett kitermelésre alkalmas területek, fogyasztók, bevételek révén – bosszulta meg magát. A Shell persze korántsem az egyetlen eset, ám annyiban rendkívül érdekes, hogy a cég ma már a környezeti és társadalmi szempontokat egyaránt magában foglaló úgynevezett fenntarthatósági jelentést bocsát ki, ráadásul az e témában leginkább elismert globális jelentéstételi kezdeményezésnek (GRI – lásd külön) megfelelve.


S mindezt azért, mert a pénz nyelve rendkívül szegényes. Dán kutatók e megállapításával

bátran kritizálhatjuk a nagyközönségnek kizárólag pénzügyi beszámolók révén bemutatkozó cégeket. Egy vállalkozás kívül és belül egyaránt bonyolultabb annál, hogy csupán a főként a tulajdonosoknak és potenciális befektetőknek szóló pénzügyi eredményeit tegye közzé. Hatást ugyanis nemcsak az ezeket az adatokat értelmezni képes szakértők szűk csoportjára gyakorol egy cég. Felelős vállalati magatartásnak ily módon minimálisan az ítélhető, ha működésének valamennyi hatásáról igyekszik hitelesen beszámolni, éspedig úgy, hogy azt minden érintett csoport meg is érthesse.

HÁRMAS KIMUTATÁS. A szakirodalmi ajánlat e helyzet feloldására – frappáns angol kifejezéssel – az úgynevezett triple bottomline. Magyarra talán hármas eredménykimutatásnak fordíthatjuk, amely a szokásos pénzügyi adatokon kívül a környezeti és társadalmi hatások közreadását is tartalmazza, kell

ő alapossággal, akár egy-egy önálló beszámoló keretében. A környezeti jelentés szükségességét már bő két évtizede is érezték egyes cégek, ilyennel az 1980-as évektől találkozhat a figyelmes olvasó. Itthoni megjelenésük mindazonáltal csak az utóbbi évekre tehető, s számuk ma sem haladja meg a néhány tucatot (részleteikről, jellemzésükről lásd Figyelő, 2001/51-52. szám).

A környezetin kívül más – társadalmi – hatások is mindinkább felbukkannak e beszámolókban, alapos munkát azonban főként külön jelentésekben látni. A társadalmi jelentés ugyanis jóval összetettebb dolgozat, valamennyi érintett csoportot illik benne szemügyre venni (a fő érintett csoportokról lásd külön) és ezeket ráadásul sokkal kevésbé lehet számadatokkal “letudni”. Itt is fontosak lehetnek

ugyan a kvantitatíve mért adatok, mint például az, hogy mennyit fordított a cég támogatásra, segítségnyújtásra, mennyi önkéntes munkát végeztek munkatársai. Kifejezhetik számok, hogy miként felelt meg a törvényeknek, jogszabályoknak, milyen perekbe keveredett, bírságként, büntetésként mekkora összeget volt kénytelen kifizetni. E jelentések szöveges része azonban ennél is jobban árulkodik a cégr ől: itt arról ad számot a társaság, miként felelt meg érintettjei elvárásainak.

A profitjuk alapján a világ 100 legnagyobb céget vizsgálja jelentéseik szempontjából a brit CSR Network Ltd., amely a vállalatok társadalmi felelősségéről (corporate social re

sponsibility) választotta nevét.

A környezeti és társadalmi jelentéseket egyaránt elemezve azt tapasztalta e szervezet, hogy e kibocsátások száma meglehetősen gyorsan nő, s legutóbbi – 2002-es – felmérésüknél már ezen óriáscégek több mint felénél találtak elemezhető dokumentumot. (Megjegyzendő, hogy az elemzett lista szereplőinek jelentős része Magyarországon is tevékenykedik, helyi jelentéssel ugyanakkor egyikük sem büszkélkedhet.)


 Érintettek 

Azok a személyek, csoportok, amelyekre egy cég tevékenysége hatással van, vagy amire éppen ők bírnak befolyással.

PIACI ÉRINTETTEK
Tulajdonosok • Menedzserek • Alkal-mazottak • Vevők, fogyasztók •Ver-senytársak •Hitelezők, pénzügyi intézmények

NEM PIACI ÉRINTETTEK
Állam, hatóságok • Helyi közösségek, lakosság • Civil szervezetek • Termé-szeti környezet • Jövő generá-ciók •Média

Az egyik első, és mindmáig az egyik legtartalmasabb jelentést a BodyShop

kozmetikai cég adta ki 1997-ben. A cég a korábbi években is igyekezett egy-egy érintettcsoporttal kapcsolatos viszonyát írásban is nyilvánosságra hozni, a szóban forgó anyag azonban már a problémák és azokra adott céges válaszlépések szisztematikus feltárására és elemzésére is kitért. A több száz oldalas dokumentum – a társaság honlapján jelenleg is elérhető – átlátható formában mutatja be eredményeit, és közli bátran a meglévő hiányosságokat is.

A cégnek egyébként volt is oka effajta önvizsgálatra, miután a kilencvenes évek elején gyermekmunka botrányba keveredett. Noha az alapítók igen gondosan igyekeztek kiválasztani a távoli boltok, gyárak irányítóit is, s ezért volt, hogy hónapokig a helyszínen tartózkodtak, Indiában a hátuk mögött mégis gyermekmunkára állt át a helyi gyártó. Az alkalmazottakkal való bánásmód azóta is kiemelt terület a cégnél.


A fennálló problémák bemutatása e jelentések egyik fokmér

ője, ez megmutatja ugyanis, hogy mennyire gondolja komolyan a hatásvizsgálatot a vállalat. Általában is gyakori kérdés, hogy vajon olvasóként mit hihetünk el egy ilyen kiadványból, mennyire mutat valós képet a cégről. Netán pont azért “dobja piacra” a társaság a fogalmazványt, mert jobb színben szeretne feltűnni, ugyanakkor tartalmában semmitmondó, avagy egyenesen hamis a jelentés. Valóban előfordulhat, hogy csupán arculati lépésről van szó, pusztán a jelentés léte tehát semmire sem garancia. A félretájékoztatás elkerülése végett e dokumentumoknál is megjelent a tanúsítás, az auditálás intézménye. Külső, független szemlélőt kérnek föl a cégek arra, hogy a jelentés tartalmi helytállóságát bizonyítsák. Ilyenre a nagy auditor és tanúsító társaságok egyaránt vállalkoznak, de maguk az érintett csoportok, vagy az azokat képviselő civil szervezetek is beszámolhatnak a tartalmi hitelességről.

ELSŐ FECSKE. Miközben másutt olyan részletekig mennek ma már a tanácsokban, hogy mit és miként közöljünk a társadalmi jelentésből az interneten, illetve nyomtatásban, itthon egyetlen társadalmi jelentésre bukkantunk. A British American Tobacco (BAT) tett közzé ilyen doku-mentumot, amellyel kifejezett célja, hogy az ellentmondásos iparágban – ez a cigarettagyártó saját minősítése

– működve bizonyíthassák felelősségteljes voltukat. A BAT munkája annak bemutatására egyébként kifejezetten jó példa, hogy igazi eredménye e papírnak akkor van, ha hozzá az érintettek elvárásait feltáró és arra érdemben reagáló folyamat társul. A 180 országban működő társaság 24 országban indított hasonló munkát, ez első lépésben – saját szóhasználatukkal – érintett-kutatásból áll. Ennek keretében feltérképezték, hogy kik is működésük érintettjei, és képviselőikből álló “fókuszcsoporttal” folytattak rendszeres interjúkat. Majd kipuhatolták, számukra melyek a legfontosabb problémák a céget illetően. A fiatalkori dohányzás megelőzésétől, a visszafogott, nem agresszív marketingen át a fogyasztók tájékoztatásáig több témakört jelöltek ki, s az érintettek javaslatait – amennyiben azok nem a gyártás beszüntetését szorgalmazzák – a cég igyekszik megfogadni. Következő lépésként ezek beépítéséről akciótervet készít, amelyet újból megvitat az érintettekkel. A folyamat lényegét tehát a párbeszéd adja, s maga a jelentés ezt örökíti meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik