Medgyessy Péter az új pénzügyminiszter legfőbb feladataként azt jelölte meg, hogy gondolja át, a jelenlegi makrogazdasági adatok, az államháztartás múlt évi helyzete miként hat az európai közös valuta
Ki mit nyer ezzel?
Mit nyer az MSZP László Csaba lemondásával?
Mit nyer Medgyessy Péter László Csaba lemondásával?
Mit nyer László Csaba László Csaba lemondásával?
Most nem sorolom tovább, de persze a közéletben minden szereplő egy darabig hiheti azt, hogy: végre! Talán úgy is kezdik érezni, hogy sokat nyerhetnek az államkassza legfőbb őrének távozásával. Pedig a fontos dolgok már eldőltek. Éppen emiatt nem mondhatott le előbb a miniszter. A költségvetést el kellett fogadni, nem fajulhatott el annyira a helyzet, hogy a 2002-ben elfogadott keretekkel kezdjenek el gazdálkodni a költségvetési intézmények 2004-ben – a politikai presztízsveszteségről nem is beszélve.
Azért sem említve, mert presztízsveszteség így is, úgy is lesz. Felerősödnek azok az érvek, amelyek majd arra emlékeztetnek, hogy az ellenzék már az év vége előtt figyelmeztetett a tervezettnél sokkal nagyobb hiányra, a forintválság miatt eltorzuló keretekre, vagyis az egész költségvetés bizonytalanságára.
Ezért például gyorsan felelőssé lesz téve László Csaba. De sok mindenért még, hiszen a távozás is üzlet. Ha már úgyis megy, akkor legyen megtömve a batyu, amit visz. Hetekig, ha nem hónapokig tartó munka lesz eldönteni, hogy mit csinált rosszul a tárca első embere és mit hajítottak utána.
A nyakába lehet varrni, hogy nem kaphatott mindenki annyi támogatást, amennyit a koalíció korábban ígért. Az is rászárad majd, hogy késik vagy lassul a jóléti rendszerváltás, hogy gyenge a forint, hogy nagy, nagyon nagy az államháztartás hiánya, hogy az államháztartási reform, az adóreform, a…
A legnagyobb hiba valószínűleg nem a nyáron kiszivárgott ingatlanadó, nyugdíjadó és a sok-sok képtelen és durva bevételnövelő javaslat volt, hanem a sáveltolás. Csak utólag látszik nyilvánvalónak, hogy ezek együtt pánikos működésre utaltak, ami nem hízelgő a pénzügy irányítóira, és nem tudhatjuk, hogy hányszor csapták be egymást a kormány és a pártok vezetői. Megállapodtak valamiben, aztán kiderült, hogy a közvélemény nagyon keményen megbünteti a szocialistákat, ha visszavesznek a jóléti léből.
Akkor a kormánynak kellett visszakoznia.
Erről szólt nyáron a politikai vihar és az akkor elszenvedett népszerűség-csökkenést azóta sem sikerült ledolgozniuk a szocialistáknak. De azóta nyilvánvalóvá vált, hogy egyre nagyobb a feszültség a kormány és a szocialista frakció között.
A nyár végén ezt még elintézhetőnek hitték a szóvivő háttérbe vonásával.
A szegény embert pedig az ág is húzza: a gazdaság sehogy sem talált magára 2003-ban, sem itthon, sem a világban, valahogy ezt is lajstromba kell venni…
Azt kérdeztem az elején, hogy ki, mit nyer.
Az MSZP nyert egy bűnbakot, de ebből is vereség lesz, ha a nem változik meg a kormány és a frakció viszonya, illetve ha az MSZP-n belüli széthúzás igazi áldozatai a kormánytagok lesznek.
Medgyessy nyeri valószínűleg a legkevesebbet, mert nem árulhatja el a kollégáját, és nem várható nagy változás a pénzügyi kormányzásban sem, hiszen Draskovits Tibor nem képvisel más értékrendet, mint amit László Csaba képviselt.
László Csaba nyeri a legtöbbet. Emlékezzenek csak a korábbi pénzügyminiszterekre: hogy kivirultak mind a lemondás után.
Vicsek Ferenc
Bár László Csaba decemberben a Figyelőnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy prioritásnak tekinti a költségvetési célok teljesítését, menesztésének legfőbb oka mégis a 2003-as deficit elszaladása. Medgyessy Péter kormányfő délutáni sajtótájékoztatóján, illetve Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke a kormányülést követően a lépés indokaként az államháztartási hiány tervezettnél magasabb szintjét jelölte meg, kijelentve, hogy az az önkormányzatokkal együtt megközelítheti a 6 százalékot.
A Pénzügyminisztérium szerdán hozta nyilvánosságra, hogy az államháztartás 2003. évi hiánya pontosan 1054,3 milliárd forint, a GDP 5,6 százaléka. A tárca vezetői ugyanakkor korábban azt közölték, hogy az éves államháztartási hiány 974,2 milliárd forint lesz, a GDP 5,2 százaléka, az eredetileg tervezett 832 milliárd forinttal (4,5 százalék) szemben.
Presztízsvesztéstől tartanak
A magyarországi elemzők nagyjából hasonló összegre, 1050 milliárd forintra számítottak államháztartási hiányként. A deficit arányának növekedéséért szerintük nem a pénzügyminiszter döntései felelősek, hanem jelentős részben a vártnál kedvezőtlenebb GDP.
A kormányzat indoklása is kérdéseket vet fel, hiszen a 2003-as év során változó deficit számokat elfogadta. Habár a pénzügyminiszter menesztésének ötlete a tervezett deficit 4,8, majd 5,2 százalékra történő emelkedése alakalmával is szóba került, a kormányzat mindkét alkalommal László Csaba pozícióban tartása mellett állt ki. Hovatovább, az 1000 milliárd forintot meghaladó hiányhoz közel 100 milliárd forintot tett hozzá az 53 heti nyugdíjak 2003-as kifizetése. Míg a pénzügyi tárca korábbi terveiben ez nem szerepelt, a szocialista képviselők felemelték hangjukat a végül megvalósult változat érdekében.
Sokkal valószínűbb indok, hogy a kormányzat hitelességét kívánták a pénzügyminiszter távozásával egy csapásra megoldani. Részben Medgyessy is utalt rá, hogy „a kormány hitelessége és presztízse szempontjából nem engedhet meg az államháztartás ilyen eltérését, a deficit mértéke szükségessé teszi személyi konzekvenciák levonását is”. Mivel Draskovics külföldi ismertsége jóval kisebb, mint László Csabáé, a pénzügyi elemzők tartanak attól, hogy a nemzetközi presztízs helyreállítása nem lesz magától értetődő.
Az utód
Draskovics Tibor Medgyessy szerint jelezte, hogy elvállalná a pénzügyminiszteri posztot, és február 15-étől kezdené meg a munkáját. Jövő hétfőtől viszont már rendelkezésre áll Draskovics az átadás-átvételi folyamatok megkezdésére.
Draskovics Tibor kacskaringós utat járt be a pénzügyminiszteri székig, sokak szerint banki tapasztalatai komoly pozitívumot jelentenek februártól kezdődő munkájában. 1955-ben született, 1979-ben szerzett jogi diplomát. 1979-től 1998-ig dolgozott a Pénzügyminisztériumban, 1994-től közigazgatási államtitkárként.
1995-től három évre kinevezték a Magyar Nemzeti Bank Jegybanktanácsa tagjának. A volt államtitkár 1999-től vezető tisztségviselő volt az ABN-Amro (Magyar) Banknál, 1999-ben igazgatósági tagnak választották. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. és az ABN-Amro Bank 2001-es egybeolvadását követően az új pénzintézet vezérigazgató-helyetteseként a vállalati befektetési és banki üzletágat irányította. 2001 szeptemberében a bank jövőjével kapcsolatos különvéleménye miatt közös megegyezéssel távozott posztjáról.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjévé 2002 májusában nevezték ki, a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkárává pedig júliusban. Eddigi posztján Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke váltja majd Draskovicsot.
Orbán: érthetetlen a pénzügyminiszter távozása
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke értetlenségének adott hangot László Csaba pénzügyminiszter távozása miatt. “Értetlenül állok a dolog előtt, eddig ennek az ellenkezőjéről volt szó” – mondta a politikus újságíróknak szerdán. Hangsúlyozta, hogy az államháztartási hiány mértékét az elmúlt két-három hónapban már mindenki ismerte.
„Ez nem egy új hír, ez nem egy ok” – szögezte le annak kapcsán, hogy Kovács László, az MSZP elnöke László Csaba távozását az államháztartási hiány mértékével indokolta. Orbán Viktor ugyanakkor nem kívánt reagálni arra, hogy László Csaba utódja várhatóan Draskovics Tibor lesz. A Fidesz elnöke reményét fejezte ki, hogy Medgyessy Péter olyan embert talál a pénzügyi tárca élére, aki képes a gazdasági bizonytalanságnak véget vetni.
