Belföld

Kellemetlen meglepetés az inflációs adat – elemzői vélemények

Kellemetlen meglepetésnek nevezték londoni feltörekvő piaci elemzők az 5,6 százalékos novemberi 12 havi inflációt, de az egy éves kilátásokról, főleg a 2004 végére várt inflációs ütemről eltértek a vélemények. A londoni piaci konszenzus 5,1 százalék volt.

Jens Nordvig, a Goldman Sachs befektetési ház londoni irodájának térségi stratégája az MTI-nek azt mondta: az élelmiszerárak adták a fő hajtóerőt, de más elemek is a vártnál jobban drágultak, ami meglátszott a maginflációs adaton is. Nordvig szerint előretekintve is további inflációs kockázatok látszanak, főleg az utóbbi hetek forintárfolyam-gyengesége, ami a következő néhány hónapban jó eséllyel át fog szűrődni a fogyasztói inflációba. A Goldman Sachs elemzője a rövid távú kockázatok között említette a januártól életbe lépő adóváltozásokat is.

A szakértő szerint a konszenzusnál magasabb csütörtöki adat és az inflációs horizonton látszó további kockázatok “komplikálttá teszik az inflációs kilátásokat”. Közölte: a háznak a novemberi adat alapján felül kell vizsgálnia az idei és a jövő év végére adott inflációs előrejelzését. A Goldman Sachs 2003 végére 5,2 százalékos, 2004 végére 6,5 százalékos 12 havi fogyasztóiár-emelkedési előrejelzést tart érvényben, de “jelenleg mindkét jóslat túl derűlátónak tűnik” – mondta. Egyelőre azonban nem adott új prognózist.

Ralph Sueppel, a Merrill Lynch befektetési bankcsoport londoni irodájának feltörekvő piaci konzultánsa az 5,6 százalékos átfogó novemberi inflációt “rettenetesnek” nevezte, hozzátéve, hogy “ebben egyetértés van (a piacon)”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a maginfláció csak csekély mértékben gyorsult.

Sueppel az élelmiszer- és üzemanyagáraknak tulajdonította a konszenzust meghaladó novemberi 12 havi drágulást. Az elemző szerint az adóváltozások a jövő év elején további 1 százalékpontot adhatnak hozzá az éves szintű havi ütemekhez, ami erősíti annak szükségességét, hogy a jegybank továbbra is a forintárfolyamra összpontosítson. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem számít az infláció elszabadulására, és azt várja, hogy következetes monetáris szigor mellett 2004 második negyedétől ismét csökkenni kezd az ütem.

Sueppel 2003 végére 5,6 százalékos, 2004 végére 5,2 százalékos inflációt jósolt, közölve, hogy ebben már benne vannak a legutóbbi folyamatok, vagyis jelentős módosítást nem tervez.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint az élelmiszerek vártnál gyorsabb drágulása okozta a kedvezőtlen inflációs adatot. Aggasztónak ítélte azt, hogy a maginfláció mértéke is emelkedett, ami előrevetíti, hogy a következő évben az infláció a vártnál magasabb bázisról indul.

“A mostani adatok tükrében úgy tűnik, az inflációs várakozások erősödnek, és az idei decemberi egy évre visszanyúló fogyasztói árindex 5,8 százalék is lehet” – mondta. Petschnig Mária Zita szerint erőteljesebb lesz az infláció jövő évre áthúzódó hatása is a korábbi várakozásokhoz képest. Ez 2004-re várhatóan magasabb inflációs pályát jelöl ki. A bizonytalanságot fokozza az, hogy meddig marad fenn a forint “leértékelődő” árfolyama.

A kutató szerint aggasztó az is, hogy a szolgáltatások árai jóval meghaladják az átlagos inflációs rátát, miközben pozitívnak mondható, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében az árdrágulás alatta marad a tavalyi szintnek és a ruházati cikkek esetében is a fogyasztói árindex kisebb mint az átlagos drágulási ütem.

Petschnig Mária Zita szerint az árindex alakulására ebből következően inkább a bérkiáramlás hat erősebben, mint az árfolyam alakulása. Ha tényleg bekövetkezik az, hogy 2004-ben a reáljövedelem-növekedés visszaesik vagy szinten marad, akkor a következő évi infláció kisebb mértékben emelkedhet a vártnál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik