| Mladic és Karadzic szökésben |
| A Ratko Mladic tábornok vezette boszniai szerb erők 1995 júliusában foglalták el a srebrenicai ENSZ oltalmi zónát, ahol nemzetközi adatok szerint több mint hétezer muszlimot mészároltak le az “etnikai tisztogatás” jegyében. Ez volt a legsúlyosabb vérengzés Európában a II. világháború óta. A mészárlásért – illetve Szarajevó ostromáért – elsősorban felelőssé tett Mladicot és Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt az ellenük több mint nyolc éve kiadott nemzetközi elfogató parancs ellenére még nem sikerült kézre keríteni. |
|
Obrenovic még májusban vádalku keretében ismerte el részbeni bűnösségét a srebrenicai mészárlásban, cserében az ENSZ-törvényszék ügyészei elejtették az ellene felhozott többi vádat, beleértve a népirtást. Maga Obrenovic közvetlenül nem vett részt a vérengzésben. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék azonban vétkesnek találta abban, hogy az úgynevezett Zvornik dandár vezérkari főnökeként és megbízott parancsnokaként tudomása volt a készülő mészárlásról, mégsem akadályozta meg, hogy beosztottjai részt vegyenek abban, illetve nem vonta felelősségre az elkövetőket. Terhére rótták azt is, hogy embereket vezényelt a kivégzettek eltemetésére, azaz a nyomok eltüntetésére. Az ítéletet kihirdető bíró hangsúlyozta: a 17 évi szabadságvesztés kiszabásakor számos enyhítő körülményt is figyelembe vettek, köztük a vádlott beismerő vallomását, felelősségének elismerését és a hágai ügyészekkel folytatott érdemi együttműködését. Obrenovicot több volt boszniai szerb tiszttel együtt helyezte vád alá a törvényszék a srebrenicai vérengzéssel kapcsolatban. Egyiküket, Momir Nikolicot december elején 27 évi börtönbüntetésre ítélte a hágai testület.
