Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a K&H-ügy legújabb fejleményeit. A nyomozók látszólag semmi érdekes dologról nem számoltak be, hallgatásuk azonban érdekesebbnek bizonyulhat, mint amikor adatokat közöltek. Mint elmondták, folyamatosan zajlanak a kihallgatások, most például újra azokat az ügyfeleket vették elő, tanúként, akik kapcsolatban álltak a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel. Az újabb kihallgatások során az 1998 és 2001 közötti ügyletek részleteit kívánják a rendőrök feleleveníteni, miután a 2001. esztendőt követő történésekről meghallgatták az érintetteket.
Előzetesben maradnak
A nyomozási bíró 2004. február 29-éig meghosszabbította Rejtő E. Tibor és társai előzetes letartóztatását – közölte Albert Viktor, a Fővárosi Bíróság sajtótitkára csütörtökön. Az MTI-Eco szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság november 25-én döntött Rejtő E. Tibor, Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor és El Abed Hasszán előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról. A határozat ellen a szír férfi kivételével valamennyien fellebbezést nyújtottak be – mondta Albert Viktor. Hozzáfűzte, a másodfokú döntés néhány napon belül várható.
Az általánosságok elhangzása után az újságírók kérdései következtek. A Magyar Nemzet tudósítója arra volt kíváncsi, hogy hol van Molnár Csaba, aki korábban részt vett a sajtótájékoztatókon, a pénzmosás elleni osztály vezetőjeként, most pedig nem. A Magyar Nemzet korábban azt írta a rendőrtisztről, hogy a pénzmosás elleni osztály vezetőjeként kapcsolatba került arab pénzváltókkal, s ezért az ORFK vezetőjének felkérésére Bolcsik Zoltán dandártábornok, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság vezetője vizsgálatot indított ellene.
Az ügyet most tényfeltáró vizsgálat alá vonták – közölte Garamvölgyi László csütörtökön. Rendőrkollégái szerint egyébként azért nem volt jelen a mostani sajtótájékoztatón Molnár Csaba, mert nem akarták, hogy bizonygatnia kelljen az igazát. Molnár tovább dolgozhat a rendőrségen belül – közölte Garamvölgyi.
Botránykönyv a brókerbotrányról
Milliárdok mágusai címmel tényfeltáró könyvet írt a brókerbotrány titkairól, a K&H brókercég rejtélyes működéséről Mong Attila, a Figyelő főmunkatársa és György Bence. A kötetben szó esik Kulcsár Attila kármentő akcióiról, szökéséről és elfogásáról is. Ugyancsak foglalkoznak a szerzők azzal, hogy miként kerültek állami milliárdok a tőzsdei játékosokhoz, illetve miért verhették meg Szász Károlyt. A pénz eltűnése, illetve hogy hová tűntek a milliárdok, nos ez is foglalkoztatja a két újságírót.
A kommunikációs vezető hangsúlyozta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól egy további anyag érkezett az ORFK-hoz, amelynek alapján és a Magyar Nemzet cikke nyomán rendelte el az ORFK vezetője a vizsgálatot. Molnár Csaba azonban semmilyen bűncselekményben nem gyanúsított, nem feljelentés érkezett ellene – szögezte le Garamvölgyi. Molnár Csabát is megilleti az ártatlanság vélelme, és addig, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik, a testület ki is áll mellette – tette hozzá Garamvölgyi.
Molnár Csaba ügyét különleges megvilágításba helyezi az a sajtótájékoztató, amely augusztus 26-án zajlott, s amelyről a FigyelőNet is beszámolt. Ezen az eseményen még közösen nyilatkozott a rendőrség részéről a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság vezetője, Bolcsik Zoltán dandártábornok, Gera Antal ezredes, az ORFK vizsgálati főosztályának vezetője és Molnár Csaba, a pénzmosási alosztály irányítója. Azóta közülük csak Gera Antal vesz részt rendszeresen a rendőrségi sajtótájékoztatókon, a többiek eltünedeztek, illetve folyamatosan cserélődnek. (Bolcsik például jelenleg Molnár ügyében folytat vizsgálatot.)
Nyár végi döntések
Az augusztusi sajtótájékoztató érdekessége volt, hogy Bolcsik dandártábornok hangsúlyozta: egyetlen konkrét személy esetében sem nyilatkoznak, ugyanis nem a sajtón keresztül akarnak üzengetni nekik. Azt azonban megjegyezte, újabb döntéseket hoztak, ami akár arra is utalhat, hogy immár nem csak Kulcsár Attilát gyanúsítják majd bűncselekményekkel. (Ezután tényleg több letartóztatásra is sor került.)
Az augusztusi sajtótájékoztatón Molnár Csaba még úgy nyilatkozott: a rendőrség tudja, hogy a mintegy tízmilliárd forintnyi károkozás során hová kerültek a pénzek – legalábbis egy bizonyos pontig. A tízből mintegy hatmilliárd forint két szíriai állampolgárhoz került, akik 10 és 100 millió forint közötti tételekben vették fel készpénzben az említett összeget. Hogy a szíriaiaktól hová került a pénz, azt a pénzmosási csoport nem tudta vizsgálni, minthogy ők a banki átutalásokat követték nyomon – jegyezte meg Molnár. (Ezután nem sokkal utazott vissza hazájába az egyik szír férfi, az a pénzváltó, akit a rendőrség azóta is keres.)
Bolcsik Zoltán dandártábornok augusztusi bejelentése szerint egyébként 69 ország különböző szerveihez fordult a rendőrség. Molnár ehhez akkor hozzátette: a banki átutalások off-shore cégek közreműködésével történtek, és szerencsére mindegyik off-shore vállalkozás olyan országban volt bejegyezve, ahonnan sikerült adatokat szerezni. Ebből is látszik tehát, hogy ma már csak nagyon kevés olyan állam létezik, ahonnan a rendőrség szükség esetén ne kapna céginformációkat – mondta akkor a most vizsgálat alá vont rendőr. Az augusztusi adatok szerint rendőrség számos társaságot és magánszemélyt ellenőrzött. 25 magánszemély, 11 magyar cég és 8 külföldi társaság került így látókörbe, továbbá mintegy száz bankot, brókercéget és pénzintézetet kerestek meg a nyomozók.
Papp és Bolcsik másképp nyilatkozott?
Papp Csaba alezredes csütörtökön azt is hangsúlyozta, hogy Molnár Csaba augusztusi közlése a hazai pénzmozgásokra utalt, viszont a külföldi szálakat most ellenőrzik. Ezek szerint Papp Csaba nem emlékezett arra, hogy Bolcsik és Molnár korábban, augusztusban 69 országról beszéltek, ami nem is csoda, hiszen azon a sajtótájékoztatón ő még nem vett részt.
Mindehhez képest igen érdekes az a megjegyzés, amelyet Papp Csaba alezredes, az ORFK vizsgálati főosztályának gazdaságvédelmi osztályvezetője tett most csütörtökön. E decemberi közlés szerint 11-12 országban vizsgálódnak jelenleg, ezen országoktól kértek jogsegélyt, hogy felderíthessék, miként történtek a pénzmozgások. A nyomozás által érintett cégek száma is lecsökkent, jelenleg négy társaságot vizsgálnak.
A csütörtöki sajtótájékoztatón a FigyelőNet kérdésére Papp Csaba kifejtette: az, hogy Molnár Csaba korábban azt mondta, mindent tudnak a pénz útjáról, csupán a nyomozás kezdeti szakaszát jelzi. Nem volt elég az, hogy tudták, milyen úton került a pénz az egyik cégtől a másikhoz, azt is bizonyítani kell a pénzmosás gyanújának alátámasztásához, hogy a pénz bűncselekményből származik, és az átutalások során erről tudomásuk volt az érintetteknek, illetve a pénzek utalása mögött nem állt valós gazdasági teljesítmény.
