A PM és az MNB megerősíti, hogy a gazdaságpolitika alapvető célja a 2008-as eurózóna-csatlakozás, amelyet a maastrichti kritériumok teljesítése révén lehet elérni.
A forintárfolyam jelenlegi gyengülése kedvezőtlenül hat a magyar gazdaságra, az árfolyam korábban kialakult szintje van összhangban a gazdaság hosszú távú fejlődésével. Ezt jelzi, hogy gyorsult az export, az ipari termelés és a GDP-növekedése.
A PM és az MNB egyetért abban, hogy a fizetési mérleg egyensúlyának javulásához nincs szükség gyengébb árfolyamra, amely veszélyeztetné az inflációs célok elérését.
A két intézmény úgy véli, hogy a javuló fundamentumok helyre fogják állítani a piaci bizalmat. Ezt elősegíti majd a jövő évi költségvetés céljainak elérése is, amelyek mellett az átmenetileg kedvezőtlenebbé vált pénzpiaci feltételek között is következetesen kitart a Pénzügyminisztérium.
A forintban kibocsátott államkötvények várható mennyisége a jövő évben jelentős elmarad az ideitől, mivel a finanszírozási igények csökkennek és összetételük a tervek szerint kedvezően változik – állapítja meg a közlemény.
A forint az elmúlt hetekben gyengült annak hatására, hogy a külföldiek számottevő mennyiségben állampapírokat adtak el, s a piacon az állampapírhozamok jelentősen emelkedtek. A befektetői bizalom helyreállítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank pénteken 300 bázisponttal 9,5 százalékról 12,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Hétfőn napközben a forint átmenetileg stabilizálódott, majd délután jelentősen gyengülni kezdett.
A piacon olyan híresztelések terjedtek el, hogy a Pénzügyminisztérium rugalmasabb árfolyampolitikát tartana helyesebbnek. A híreszteléseket az éjszaka folyamán a Pénzügyminisztériumban nem erősítették meg, az MNB és a minisztérium közös közleménye pedig cáfolja ezeket a feltételezéseket.
