 |
| A Legrand Kontavill üzeme. Kihagytak egy fázist. |
Több forint nyerhető környezeti megtakarítások révén az elkövetkező évtizedben, mint amennyi pénzköltést az uniós csatlakozás a cégektől e téren megkíván, pedig ez utóbbi forintban százmilliárdokra rúg. A környezettudatos vállalatokat tömörítő KÖVET-INEM Hungária e biztató, ám sok helyütt nyilván kétkedéssel fogadott előrejelzését egyfelől konkrét vállalati sikertörténetekre, másfelől 400 itthon működő cég válaszaira alapozza.
| Céges ötletek |
Néhány vállalat olyan környezet-védelmi intézkedéseket tett az elmúlt időszakban, amelyek beruházást nem igényeltek, mégis számottevő megtakarítást sikerült általuk elérni:
HULLADÉKOK ÚJRAHASZ-NOSÍTÁSA. A Budapesti Erőmű a fémet hosszú ideje, az olajat, a tintapatronokat tavaly óta hasznosítja újra. Az előbbi évi 100-120 tonna fémhulladék értékesítését jelenti, ami rendre 2,5 millió forintot hoz. Az olaj újrahasznosítása 1,5 millió forint bevételt és egyúttal 30 tonnával kevesebb veszélyes hulladékot eredményez, míg a mintegy mázsányi használt tintapatron értékesítése 80 ezer forintot hoz.
GYÁRTÁS RACIONALIZÁLÁSA. A tisztító- és kozmetikai szereket gyártó, állami tulajdonú Egyesült Vegyiművek Rt. a gyártósorait korábban két termék előállítása között vízzel mosta át, aminek következtében tetemes szennyvízbírságot is fizetett. Két éve átszervezték a termelést, és most a hasonló alapanyagú, illatú termékeket gyártják egymás után, így a gépek nem kívánnak olyan alapos tisztítást. A cég így évi 900 köbméterrel kevesebb vizet fogyaszt, s 3,5 tonnával kevesebb terméket mos a csatornába; a megtakarítás 1 millió forint.
TAKARÉKOSABB GÉPHASZNÁLAT. A Ganzair Kompresszor-technika Kft. sűrített levegőt használó gépeit alacsonyabb nyomáson (a szokásos 8-10 helyett 6 baron) is ugyanolyan hatásfokkal lehet működtetni, ami egyetlen gépnél is évi 2 milliós megtakarítást hoz. Ha pedig egy sűrített levegőt “szállító” cső lyukas, azt ritkán tartják környezetszennyezőnek, ám egy apró, 10 milliméteres repedésen is évi 2,5 millió forint válik gőzzé.
VESZÉLYES HULLADÉK FELHASZNÁLÁSA. A Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. az útkarbantartásnál lemaratott felső két aszfaltréteget korábban veszélyes hulladékként helyezte el, egy ideje viszont útépítéshez, javításhoz használja azt fel. Csak az utóbbi két évben 100 ezer tonna martaszfaltot dolgoztak így fel, és most már más közútfenntartóktól is átveszik ezt a hulladékot. Magyarországon egyébként évi 140-180 ezer tonna martaszfalt-hulladék keletkezik. E tevékenységükért az idén a KÖVET-INEM Hungária Megtakarítás díját nyerték el.
TERMÉK ÁTTERVEZÉSE. A Legrand Kontavill Rt.-nél egy villanykapcsoló esetében egyszerűen kihagyták a kémiai maratást, ami évi fél tonna nehézfémtartalmú hulladékot, valamint a teljes nitrogén-oxid-kibocsátást szüntette meg. Befektetést nem igényelt, az azonnali megtakarítást 400 ezer forint volt.
SZERVEZÉSI TAKARÉKOSSÁG. A Pécsi Vízmű Rt.-nél a vízóra-leolvasók mopedet kaptak gépkocsi helyett, így évi 1600 liter benzint, az addigi mennyiség kétharmadát takarítják meg. Költségeik ily módon évi 5,2 millió forinttal csökkentek. Továbbá: épület-felújításnál nyílászárókat cseréltek, két szint külső hőszigetelést kapott. Évi 5 ezer köbméterrel kevesebb földgázt használnak azóta, a megtakarítás 150 ezer forint.
LOGISZTIKAI TERVEZÉS. Az étrend-kiegészítőket gyártó és forgalmazó EGYM Vital Center Kft. a szállítási útvonalait optimalizálta, ezáltal havonta 5 ezer kilométerrel csökkent a gépkocsifutás, 400 literrel pedig a benzinfelhasználás, így szinte azonnal egymilliós megtakarítást hozott.
Forrás: Ablakon bedobott pénz – Megtakarítások környezetvé-delemmel, KÖVET-INEM Hungária |
|
A környezeti beruházások nem csupán a természetre kedvezőek, a kevesebb szennyezés, alapanyag-felhasználás révén többnyire gazdasági haszonnal is járnak (Figyelő, 2003/30. szám). Ezeket részben stratégiai előnyöknek mondhatjuk, mint amilyen a külső megítélés javulása, az, hogy az alkalmazottak motivációja, azonosulása erősebbé válik, a társaság könnyebben teljesíti az előírásokat. Lehet pozitív hatásuk a bevételekre, például környezetbarát termékek, könnyebb (export) piacra jutás révén, vagy éppen hulladékok értékesítése, újrafelhasználása útján. Kevesebb alapanyag és energia szükséges a működéshez, alacsonyabbak lesznek, vagy teljesen eltűnnek a bírságok, és az ártalmatlanítás is kevesebb pénzt emészt fel.
INGYENES ÖTLETEK. Mindezek nyomán óvatos becsléssel a szervezetnél arra jutottak, hogy a következő évtizedben a hazai ipar 700-1100 milliárd forintot takaríthat meg környezeti beruházásokkal. Ezek egy részéhez pedig még csak pénz sem kell, csupán ötlet (a példákat lásd külön). Bőven akadnak olyan feladatok is, amelyek ugyan beruházást igényelnek, ám belátható időn belül megtérülnek. A KÖVET-INEM által számon tartott bő kéttucat cég “zöld lépésekkel” évente összesen 4,8 milliárd forintot takarít meg, millió köbméterben mérhető a megspórolt víz és gáz, ezer tonnákban a létre sem jövő hulladék mennyisége.
E cégek közül a forgalmához viszonyítva a legnagyobb erőfeszítést a Dreher tette, ugyanakkor beruházásai viszonylag gyorsan megtérültek. A jövőre 150 éves sörgyár az elmúlt hat évben négy nagy – 100 millió forintot meghaladó – fejlesztésnek ugrott neki, ezek közül a legelső, a kazánház-rekonstrukció alig 11 hónap alatt megtérült, s a megtakarítás azóta is évi 120 millió forint. Amikor az idén bő 40 milliárdos bevételre számító, évi 3,4 hektoliter sört előállító cég a SAB Miller tulajdonába került tíz évvel ezelőtt, a műemlék gyár tisztítása, rendbetétele gyorsan megindult. Önálló környezetvédelmi vezető irányítása alatt, 50 fős környezeti laborral felszerelve ért el gyors, látványos eredményeket a cég. A vezetés támogatta független környezeti stábjának működését, ötleteit, így az nagy lendülettel és elkötelezettséggel működött. A változások végével az átalakulást levezénylő menedzsment új terepre távozott, ám a környezetvédelmi beruházások a következő, elsősorban pénzügyi eredményekre fókuszáló vezetés alatt sem értek véget. Az utóbbi három évben két újításra öszszesen 230 millió forintot fordított a társaság, de a “zöldülés” egész másfajta értelmet, s ezzel együtt szervezeti keretet nyert. Felszámolták a labort, a környezetvédelem szervezeten belüli önállósága megszűnt, e terület a minőségügy része lett. A szervezetben tehát megvan az állandó helye, de úgy tűnik, a kezdeti lendülettel szemben most a bürokratizálódás folyamata indult meg.
Mindenesetre a Dreher második, 150 milliós fejlesztése is gyorsan, alig két év alatt térült meg, azóta évi 85 milliós megtakarítást hoz. Ez ráadásul igen frappáns ötleten alapult. A sörlét előállításának utolsó lépésénél komlóval (a sör fűszerével) forralják össze, amitől pára keletkezik. Ezt a párát fogták munkára: belőle ugyanis 95 Celsius-fokos víz lesz, amivel immár előmelegítik a sörlét. Azaz az egyik forraló párája melegíti elő a másikat, így nincs szükség külön fűtésre az adott fázisban.
HOSSZÚ TÁVON. A Dunapack Rt. egyik ötletes beruházása ennél lassabban, bő 5 év alatt térült meg, a kiadásokat azonban évi 320 millióval mérsékli. Az osztrák Hamburger-csoport tulajdonában álló cég a legnagyobb hazai papír- és csomagolóanyag-gyártó. Működését eleve környezetbaráttá teszi, hogy termékeit hulladék papírból állítja elő, és ezzel évi közel 230 tonna “szemetet” dolgoz fel. Említett újítása a gyártás azon szakaszához kötődik, amikor a nedves papírból nagy, fűtött tekercseken préselik ki a vizet. A trükk az volt, hogy a préshengerek érintkezési felületét fél centiről 26 centiméterre növelték. Azzal, hogy mechanikusan több vizet tudtak kinyomni, a hengereket kevésbé kell fűteni, tehát ez az ötlet elsősorban hő-, illetve energia-megtakarítást hozott. A cég az utóbbi négy évben közel 4 milliárd forintot költött hasonló fejlesztésekre, amelyek évente öszszesen több mint egymilliárdos megtakarítást eredményeznek. Ahogy a Dreher, ezen tevékenységéért a Dunapack is megkapta a KÖVET-INEM Hungária Megtakarítás díját. Ennek egyébként nagy esélyese volt a Mol is, amely három, összesen 12 milliárd forintos beruházását sorolja az ökohatékonyság, a környezeti megtakarítások közé. A spórolás évi 1,2 milliárd forint. A cégek közül egyébként a Mol mutatkozik a leginkább türelmesnek: a benzinkutaknál működő automatikus kocsimosók vízvisszaforgató berendezést kaptak, s a cég ennek közel 20 éves megtérülését is hajlandó kivárni.
