Éltetik és temetik is a stabilitási paktumot

“Az eredmény a stabilitási paktum győzelmét jelenti” – mondta Francis Mer pénzügyminiszter, némi meglepetést okozva a sajtó munkatársai körében. Mer szerint az eredmény megmutatta, hogy a paktumot lehet rugalmasan is értelmezni. Ezt mondta Gordon Brown brit pénzügyminiszter is, aki szerint „egyre nagyobb az egyetértés, hogy a paktum értelmezésekor figyelembe kell venni más tényezőket is, nem csak a hiányt”.

Megvédte a döntést Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter, levezető elnök is (az elfogadott javaslat egyébként az olaszok által szorgalmazott kompromisszumot tartalmazza), aki hangsúlyozta, hogy az uniós szerződés teljes mértékben feljogosítja a tanácsot arra, hogy leszavazza az Európai Bizottság javaslatát. Tremonti hozzátette, hogy Franciaország és Németország együttműködik a költségvetési hiány lefaragásában. „Teljes mértékben megfeleltünk a paktum szellemének és betűjének is” – mondta.

Az Európai Bizottság viszont sértődötten kommentálta az eredményt. „Az Európai Bizottság nagyon sajnálja, hogy a tanács nem tartotta be se a szellemét, se a betűjét az EU-szerződésnek és a stabilitási és növekedési paktumnak… A bizottság fenntartja magának a jogot, hogy megvizsgálja a tanács döntését, és később döntsön arról, hogy mi lenne a helyes lépés ezzel kapcsolatban” – áll Pedro Solbes gazdasági biztos közleményében, amely ugyanakkor emlékeztet, hogy a korábbi tanácsi döntések továbbra is érvényben maradnak.

A közlemény utolsó mondatát kedden sokan úgy értelmezték, hogy a bizottság akár az Európai Bírósághoz is hajlandó lenne elmenni, hogy érvényt szerezzen a paktum rendelkezéseinek, de Solbes szóvivője ezt nem erősítette meg. A bizottság annyira rossz néven vette a történteket, hogy Pedro Solbes külön felolvasta az újságíróknak egész közleményét a tanács záró sajtótájékoztatóján, Tremonti olasz miniszter mellett ülve. Meglehetősen szokatlan, hogy egy bizottsági tag nyilvánosan és élesen ellentmondjon a tanács soros elnökének.

Az Európai Központi Bank közleményében figyelmeztetett, hogy „a tanács döntése súlyos veszélyeket rejt magában és alááshatja az európai államok költségvetését”.

A kisebb tagállamok reakciója sem volt sokkal pozitívabb. „Csak annyit mondhatok, hogy nem a kis országoknak és adófizetőiknek kellene finanszírozniuk a nagy országok deficitjét” – mondta Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter.

„A paktum súlyos sebet kapott, de nem hiszem, hogy halott” – mondta Gunnar Lund svéd pénzügyminiszter-helyettes. A belga pénzügyminiszter arra mutatott rá, hogy a paktum felrúgásának felmérhetetlen hatásai lehetnek. „Soha nem jó ötlet eltérni a szerződéstől, de most különösen veszélyes, hiszen éppen egy új alkotmányos szerződésről tárgyalunk” – mondta Didier Reynders.
Kovács Álmos pénzügyminisztériumi államtitkár, aki a magyar kormányt képviselte az ülésen, nem érezte drámainak az eseményeket. „Eljárási kérdésekről volt vita, nem a lényegről. A paktum szelleme nem sérült” – mondta az államtitkár a Bruxinfónak, emlékeztetve, hogy abban mindenki egyetértett, hogy 2005-re a két érintett államnak 3 százalék alá kell csökkentenie deficitjét, összhangban az eredeti bizottsági javaslattal.