Belföld

Szekszárdi bormarketing – helyben itatni

A borturizmusra építi marketingstratégiáját a nagy múltú Szekszárdi Borvidék, mely több évtizedes háttérbe szorítottság után a rendszerváltás idején önállósult újra.

A régmúltba nyúló gyökerek ellenére az elmúlt évtizedeket a villányi borok árnyékában töltötte a Szekszárdi Borvidék. Az okokról szólva Bésán Róbert,

Honnan származik a bikavér? 

A bikavér kifejezés eredetileg a szekszárdi borvidékhez kötődik, a város szülötte, Garay János költő szóleleménye. Maga a Bika kifejezés először I. Béla király oklevelében szerepel, s egy dűlő elnevezésére szolgált. A magyar bortörvény egyébként úgy rendelkezik, hogy a bikavér márkanevet kizárólag Szekszárd és Eger használhatja. 

a szekszárdi önkormányzat bormarketing főtanácsosa azt mondja: a rendszerváltás előtti időszakban a Szekszárdi Borvidék a Mecsekvidéki Pincegazdasághoz tartozott, így fordulhatott elő, hogy a szekszárdi alapanyag pécsi, villányi vagy épp alföldi címkével került a palackokba.


Fordulatot csak a rendszerváltás hozott, az állami gazdaságok leépülését követően ugyanis ismét önállósult a szekszárdi termőterület. A helyi borászok az elmúlt 13 évben mindent elkövettek azért, hogy boraik ismét elfoglalják méltó helyüket a hazai piacon.


 A borvidék műfaja a vörösbor

A Szekszárdi Borvidék területe 2100 hektár, melyből a város közigazgatási határain belül működő Hegyközség 1030 hektár szőlőterületet tart nyilván. A várost övező dombokon 4500 tanyás szőlőterület található. A kis pincészetek jó része az 1700-as évekig vezeti vissza a családi borászkodást. A szekszárdi borászat emblematikus műfaja a vörösbor. 


Hagyományosan minőségi igényeket szolgál 


A szekszárdi borok hagyományosan minőségi igényeket elégítenek ki, ezért értékesítésüket meg sem kísérlik a tömegborok piacán. A termelés körülbelül 15-20 százalékát az éttermi forgalmazói láncon keresztül értékesítik. A főváros szinte minden jobb éttermében, színvonalasabb szállodájában megtalálható a borlapon valamelyik szekszárdi bor.


Kisebb mennyiségben – nagyjából a termelés 5-10 százalékáról van szó – az angol, a német és a belga piacon értékesítik a szekszárdit. A fennmaradó részt a marketingtervek szerint helyben kívánják értékesíteni.


 Éghajlati adottságok

Éghajlati adottságai is kitűnőek a Szekszárdi Borvidéknek. Az atlanti, a mediterrán és a kontinentális éghajlati hatások közös határán fekvő terület napfényben gazdag, a téli és a késő tavaszi fagyok ritkák. Az átlagos hőmérsékleti értékek csak egy-két tized Celsius fokkal maradnak el a Villányi Borvidéken jellemzőtől.  


Nem elég a bor – szállás és program is kell


Azért is lenne előnyös helyben értékesíteni a bort – érvelt Bésán Róbert bormarketing főtanácsos –, mert Szekszárd és környéke számára a borturizmus a palackok értékesítésén jóval túlmutató bevételi forrást jelentene. Az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése érdekében komoly beruházások történtek. Így például összesen 500 millió forint értékben látványpincékkel kiegészített borházakat építettek, sőt ezekben kisebb panziókat is kialakítottak, mert eddig a városi turizmust korlátozta a színvonalas szálláshelyek hiánya.


A borkóstolás mellé kiegészítő programokat is terveznek. Az egyik kiaknázható lehetőséget a közeli gemenci erdő kínálja, a másikat a gunarasi és a hőgyészi gyógyfürdő. Emellett lovas programok szervezésére is mód nyílik.


Végül Bésán Róbert arra is kitért, hogy a szomszédvár Villánnyal nem versenyezni akarnak, hanem partneri viszony kialakítására törekednek. Annál is inkább, mert úgy vélik, hogy a Mecsek környékére látogatók számára kínálatbővítést jelent a szekszárdi, gemenci kirándulás lehetősége. A forgalom felfuttatása pedig közös érdek.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik